Szót kér a védelem | Sajtószemle III.

Mélységesen elszomorított a WMN néhány nappal ezelőtti fényvédős cikke. A Bioderma megszervezte a Fényvédelem Hetét. A La Roche-Posay egész májusban akciósan kínálta az Anthelios fényvédőket. Az egyik beauty blogger arról posztolt, hogy túlesett az évi melanómaszűrésen. Egy másik szépségblogon évek óta lehet arról olvasni, hogy a legjobb anti-aging a fényvédő. Néhány nap alatt ideérnek hozzánk a tengerentúlról is (akár Amerikából, akár Ázsiából) a legmodernebb és legkényelmesebb fényvédők. És egy, a Facebookon majdnem százezres követőtáborral rendelkező magyar portál szerkesztősége a napon aszalódott Törökországban, és állítólag fényvédőket tesztelt. Még jó, hogy nem a fényvédők illatát értékelték, ettől a tartalomtól már csak az lett volna rosszabb.

Kifogások

Kezdem azzal, hogy rémes a cím. Annak, aki minden nap fényvédővel keni a bőrét, nagyon furcsán hangzik egy mondatban a naptej és az aszalódás szó. Aki pedig (még) nem ennyire tudatos, abban miért kell azt erősíteni, hogy igen, a nyaralás szerves része a napon aszalódás?

A bevezetés azt ígéri, leégés elleni tippeket kapunk. Ebből gyakorlatilag alig valósul meg valami. A szerző hozzáállása a fényvédelemhez e cikk alapján nem ítélhető meg egyértelműen, de szerintem a tudatlanság, a tájékozatlanság és az (ön)irónia furcsa keverékéből összeálló cikk többet árt, mint használ.

Mit tudunk meg a szerző személyes szokásairól, hozzáállásáról?

• Télen a hűtőben tartja a nyáron vásárolt naptejeket, mert túl drágák ahhoz, hogy megromoljanak. Kár, hogy egyrészt nem nézi meg a “méregdrága flakonok” hátulját, ahol mindig feltüntetik, felbontás után mennyi ideig jó az adott naptej, és ez általában egy év. Vagyis lejárt naptejjel kenegetni magunkat nem a legbiztonságosabb, mindegy, hogy 799 vagy 7999 Ft-ba került a flakon (és a benne lévő anyag). (Azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, hogy sokan télen sem a hűtőben tartják a naptejet, hanem szorgosan kenik vele az arcukat.)
• Bár a bevezetésben az szerepel, hogy a cikk szerzője és/vagy szerkesztője nem hisz a csodaszerekben, az új fényvédőnek mégis meg kellene szüntetnie a narancsbőrt és a ráncokat, továbbá hidratálnia is kellene. Érzem az iróniát, de nem tudom, miért van szükség a fényvédő kifigurázására.

1. Mindenki tudja, hogy a narancsbőr elleni hatékony küzdelem nem krémekre, hanem a megfelelő táplálkozásra és mozgásra épül.
2. A már kialakult ráncokat csak a botox, illetve a hialuronsavas injekció szünteti meg (egy időre), a kialakulásuk ellen viszont az UV-károsodás megelőzése, vagyis a fényvédelem a leghatékonyabb mód. És ha már folyton az árak vannak terítéken: érdemes lenne összehasonlítani egy botoxolás költségeit azzal az összeggel, amelyet egy rendszeresen fényvédőző ember naptejre költ egy évben.

• Hidratálást természetesen lehet várni egy fényvédőtől, aki kent már magára bármilyen mezei naptejet, amelyben van vizes fázis és emolliensek, néha akár még túl soknak is érezhette a hidratálást. (Abba most ne menjünk bele, hogy a Biodermának is van olyan fizikai fényvédője, amelyben nincs vizes fázis, a szárazabb bőrűek általában nem is szeretik, mert a nap végére húzódik alatta az arcuk.)
• A csokibarnaság igényét viszont nem tudom ironikusan olvasni, hiszen a WMN nyaralási naplójában máshol is esett erről szó. Érdemes lenne tisztázni, hogy a csokibarnaság már a bőrkárosodás jele. Vagyis ebben a szituációban máshogy néz ki a kecske és a káposzta esete. Vannak, akik azért kenik magukat fényvédővel nyaraláskor, mert szeretnének lebarnulni, de nem szeretnének leégni. A fényvédőre ebben az esetben kerékkötőként tekintenek. És vannak, akik szeretnének mondjuk vízparton nyaralni, ezért az elérhető legmagasabb fokú védelmet biztosítják a bőrüknek, elfogadva azt, hogy a barnulás nem lehet cél, sőt ugyanúgy kerülendő, mint a leégés.

Kisarkított és lebutított, de talán szemléletes

• “Személy szerint az érdekelt igazán, hogy érdemes-e tízszer annyit fizetni a napvédelemért, figyelembe véve azt, hogy egy bőröm van, és nem szeretném kitenni a bőrráknak, az idő előtti öregedésnek, meg az összes többi rémálomnak.” Sajnos ebből az idézetből is csak annyi látszik, hogy a szerző hallott már a bőr “rémálmairól”, mégsem azt hangsúlyozza, hogy éppen ezek miatt elsősorban nem az ár alapján érdemes fényvédőt választani. Itt lehetne beszélni az UVA-sugárzásról, amely a bőr öregedését okozza, és az ózonréteg nem szűri ki, illetve az UVB-sugárzásról, amely a bőr kipirosodását, leégését okozza.
• Szolárium és kerti munka: a szerző egy kalap alá veszi a kettőt, hiszen mindkettő hozzájárult a nyaralás előtti barnulásához. A szoláriumra nem is szeretnék szót vesztegetni, a kerti munkánál pedig annyit szeretnék hangsúlyozni, hogy ilyenkor pont el lehet használni azokat a fényvédőket, amelyekben nem mennénk emberek közé, mert nagyon zsírosak, vállalhatatlanul fehérre meszelnek vagy foltosan fednek. Vagy csak szimplán kenjük be magunkat a kedvencünkkel.

Tudatlanság

Túl magasak az igényeim, ha elvárom egy magát naptejtesztként eladó cikk szerzőjétől, hogy tájékozódjon egy kicsit a fényvédőkkel kapcsolatban?

• Miért szerepel a vízálló naptej ellentéteként az újrakenős változat? Ezek így értelmetlen kategóriák. Itt kellene bevezetni a fizikai és a kémiai fényvédő fogalmát, de a szerző ezt kihagyja, és máris belefog az SPF-fel kapcsolatos okosításba. Azt hiszem, az előzetes kutatás így nézett ki: “spf jelentése” Google keresés, rákattintás a második találatra, vagyis a webbeteg cikkére, majd a lényeg kiemelése: a szorzós képlet, amely fölösleges biztonságérzetet adhat a gyanútlan használónak. Átlagos érzékenységű bőr + SPF30-as fényvédő = öt óra a napon? Szüret! Az újrakenésről szóló mondat sem a megfelelő üzenetet közvetíti, hiszen először is finomítani kellene az öt órányi napozás ígéretét, másrészt nem ártana szót ejteni arról a mennyiségű naptejről, amely valóban védelmet ad. Pedig ott van a Krémmánia blog témába vágó GYIK-cikke, és ott van az összes régebbi fényvédős posztjuk: az SPF reciproka azt mutatja meg, mennyi UVB-sugárzást enged át a fényvédő.
• Ha már tesztelnek, miért nincs egységes szempontrendszer a fényvédők értékeléséhez? Nem tudjuk, melyik kémiai és melyik fizikai, az összetevőknél egyedül az alkohol jelenlétét emeli ki a szerző, de nem magyarázza meg, miért érdemes erre figyelni.
• Miért nem írják ki tisztességesen a termékek nevét? A Clinique beazonosíthatatlan, a Hawaiian Tropic-ot elgépelték…
• Miért szempont az, hogy a fényvédő nem akadályozza a barnulást? Vagy ha már szempont: miért szerepel jól a teszten az a termék, amelyik nem akadályozza a barnulást? Egyfelől az egy kukába való fényvédő lehet, másfelől a szöveg alapján nem mindegyik fényvédőt tesztelte mindenki, azt sem lehet tudni, ki mennyi ideig tartózkodott a napon, és hányszor kente/fújta be magát. Itt jegyezném meg, hogy az aerosol típusú fényvédőknél nem a gyúlékonyság lenne a releváns egy tesztben, hanem az, mennyit (egy fél flakonnyit?) kellene ahhoz magunkra applikálni, hogy valóban védjen. Ráadásul a spray-k, bármennyire is praktikusan használhatóak, szerintem nem annyira a vízpartra valók, hanem inkább a városban szaladgálós mindennapokhoz, illetve a nyaralás kontextusában mondjuk városnézéshez.
• Miért a termékígéretek adják a teszt gerincét? Vagy ha mégis ezekből indulnak ki, miért nem néznek utána a kérdéses pontoknak? Pl. az egésznapos védelmet ígérő naptejnél érdemes lenne beszélni a fotostabil összetevőkről, és arról, hogy más naptejekben is ezeket kell keresni, továbbá itt lehetne érinteni a lebomlás-újrakenés/lemosás-ledörzsölés-újrakenés kérdését a kémiai/fizikai fényvédők esetében.

Összegzés

Az egész cikk kóklerségén a befejezés finomít egy hajszálnyit, de szerintem ez a bejegyzés így is több kárt csinál, mint hasznot. A naptejet nem az ára alapján kell megítélni, a naptej hatása nem évek múlva mutatkozik meg, hanem akár már huszonnégy óra alatt, azzal, hogy megvéd a barnulástól (Szentesi Éva háta sem évek alatt sült pecsenyére). Valóban érdemes kerülni a tűző napot 11 és 15 óra között, és valóban le lehet égni a víz alatt is. Már ha ez kérdés lett volna. Szóval ennyit a leégés elkerüléséhez ígért hasznos tippekről. Szeretném tudni, mi lehetett e cikk valódi célja. Az már kiderült, hogy nem az ismeretterjesztés. Szubjektív fényvédőnapló? Akkor ne hirdessék az objektivitás ígéretét magában hordó teszt címmel. Értem én, hogy a nyaralós sorozat összességében nem arról szólt, hogy a szerkesztőség halálra dolgozza magát, de akkor meg nem kellett volna ilyen témát választani. A leégett hátakat bőven elég (szerintem sok is) Instagramon megörökíteni, és fölösleges úgy tenni, mintha az olvasó hasznos tanácsokat kaphatna ebben a cikkben.

Függelék

Arra gondoltam, ahol lehet, az INCI alapján megpróbálom eldönteni, érdemel-e figyelmet a WMN-tesztben szereplő bármelyik fényvédő.

Cien naptej SPF 30: alkoholmentes, illatos, kémiai és fizikai szűrőt egyaránt tartalmazó fényvédő. Arcra nem kenném, testre talán elmegy, ha épp nincs más, de nem tűnik a legstabilabb fényvédőnek, és a nano-részecskés titánium-dioxid sem az, amiért rohanok a Lidl-be.

Riemann P20 SPF30: rögtön látszik, hogy nincs benne vizes fázis, helyette denaturált alkohol az első helyen. Ennek köszönhetően valóban gyorsan száradhat. Az Uvinul A valóban modern szűrő, úgy látom, Uvinul T-t is tartalmaz, amely pedig az UVB-sugárzás ellen véd. Azt nem tudom eldönteni, hogy széles spektrumú védelmet ad-e ez a fényvédő, de ebbe a kérdésbe csak akkor ásnám bele magam, ha nem úszna az alkoholban, mert így viszont testre sem szívesen fújnám rendszeresen.

Riemann P20 SPF50: nem találtam meg a Krémmánián.

Clinique SPF30: talán a Broad Spectrum testre való fényvédőről lehet szó a cikkben. Ha így van, a Krémmánián nem találtam meg a terméket, az INCI a clinique.hu-n nem szerepel, a clinique.com-on pedig szintén nem találtam meg még a terméket sem. A Clinique-et ismerve valószínűleg egy jó összetételű, hatékony fényvédőről van szó.

Hawaiian Tropic SPF8: ez egy ásványiolaj-spray, amelyben elrejtettek egy nem stabil és csak UVA ellen védő, illetve egy stabilabb, az UVA-sugárzás egy része és UVB ellen is védő kémiai szűrőt. És ennyi. A többi összetevő – kis túlzással – valószínűleg a trópusi illatot szolgálja, de sok értelme nincs. Haszontalan terméknek látom, nem adnék érte pénzt.

Garnier Ambre Solaire Dry Mist SPF50: csak ezt találtam meg a Krémmánián, a cikkben említett SPF20-ast nem. Többféle kémiai szűrő és többféle illatanyag található a belinkelt verzióban. Annyira nem szimpatikus, hogy arcra kipróbáljam, testre esetleg jó lehet, de nyaraláshoz biztosan nem az SPF20-ast venném.

Ha tetszett, amit olvastál, Bloglovinnal is követheted a blogot!

A Habos Kakaó Facebook-oldalát itt találod.