Teremtett idő | Mit tanultam a Van rá időd. kurzusából?

Szívesen idetenném az Elfolyó időt Dalítól, de talán egy hagyományos óra is megteszi. Mert akár kezdő, akár haladó minimalista az ember, az idő a legnagyobb érték számára. (És egy kis meglepetés a bejegyzés végén.) “Teremtett idő | Mit tanultam a Van rá időd. kurzusából?” A teljes bejegyzés megtekintése

Reklámok

Kezdő tudatos bőrápolók adventi kalendáriuma

Nagy örömmel terveztem a novemberi meglepetéseket (itt és itt) a blog olvasóinak. A hónap utolsó napján ismét egy különlegességgel rukkolunk elő. Igen, megint indokolt a többes szám, mert ezúttal Clara012-vel közösen készítettünk meglepetéseket, mégpedig december folyamán minden napra egyet, egészen december 24-ig. Ebből és persze a címből már nem nehéz kitalálni, hogy a közösen készített bőrápolási adventi kalendáriumunkat harangozom épp be.  “Kezdő tudatos bőrápolók adventi kalendáriuma” A teljes bejegyzés megtekintése

A rétegek alatt | Kapszulanapló V.

A nyári ímmel-ámmal hordott ruhatárnak vége. Elpakoltam mindent, amit nem szerettem. Ne is lássam. Sokkal jobban érzem magam, sokkal több kedvem van öltözködni. Előkerült egy szoknya, néhány hónap alatt szinte már el is felejtkeztem róla, pedig csinos darab, szeretem. Az őszi gardróbválogatás volt az eddigi kedvenc kapszulázásom. Pedig eredetileg nem is akartam írni róla. “A rétegek alatt | Kapszulanapló V.” A teljes bejegyzés megtekintése

Van-e összefüggés a naplóégetés és a blogindítás között, avagy Freud is büszke lenne rám

Gyerekkorom egy szakaszában szinte minden nap írtam a naplómba. Nem őriztem hét lakat alatt, de nem is azzal a szándékkal vezettem, hogy rajtam kívül mások is olvassák. Ahogy az lenni szokott (vö. Váratlan utazás, S02E02, A csókolózás művészete), amikor már hosszabb ideje írtam naplót, a testvéreim természetesen beleolvastak/elolvasták, ki is nevettek. Ez nem esett túl jól, így az addig összegyűlt füzeteket elraktam egy szekrény mélyére, és körülbelül tíz évig feléjük sem néztem. Ekkor történt, hogy költözködés miatt ki kellett pakolnom a szekrényt. Nagyszabású selejtezést terveztem, sok régi ruhától megszabadultam, a haszontalan kacatokat kidobtam. A gyerekkori naplóimat úgy égettem el, hogy előtte ki sem nyitottam azokat. Megvártam, míg minden lap hamuvá lesz a tűzön. Azt hiszem, csak ekkor nyugodtam meg teljesen. “Van-e összefüggés a naplóégetés és a blogindítás között, avagy Freud is büszke lenne rám” A teljes bejegyzés megtekintése