Akkor sincs könnyű dolgunk, ha “mindössze” a legkényelmesebben viselhető, a mindennapjainkat nem megkeserítő fényvédőt akarjuk megtalálni, amely belefér a költségvetésünkbe. Van, aki a kíméletesség miatt csak fizikai szűrőket ken magára, van, akinek az állatkísérlet-mentesség áll a prioritáslista elején, de az biztos, hogy a hatalmas kínálatból mindenki választhat valami többé-kevésbé jót. A kérdésem most az, van-e jó választás akkor, ha – lelkiismereti kérdéssé téve a fényvédelmet – figyelembe vesszük, hogy ami nekünk védelmet ad, az egy másik élőlény számára méreg. Hogyan hatnak a fényvédők egyes összetevői a természetes vizek élővilágára?
Cikk a romániai Szent Anna-tóról: naptej, testápoló és emberi ürülék szennyezi a vizet. Fürödtem abban a tóban, a fényvédő-tartalmát gyarapítottam is, mégsem érint meg a probléma.
Dunkirk, olajtól feketéllő arcú emberek bukkannak fel a tengerből és másznak mentőcsónakokba. A fekete olaj tönkreteszi az élővilágot. Az én arcom fehér szokott lenni a fényvédőtől. A fényvédőkben növényi olajok szoktak lenni. Érdekelni kezd a probléma.
Mit ír a hazai sajtó a magyar vizekről?
Kézenfekvőnek látszik, hogy Magyarországon a Balaton kerüljön a középpontba. A HVG online verziójában is a Balaton szennyezettségét vették górcső alá néhány éve, a Greenpeace blogjának cikkére hivatkozva. A fényvédőt, naptejet napolaj néven emlegetik, ezzel is hangsúlyozva a kőolaj és a naptej által okozott szennyezés közötti hasonlóságot, pedig a napolajak általában nagyon alacsony (vagy nulla) védelmet nyújtanak a káros sugarak ellen, és csak remélni tudom, hogy azok a milliók, akik a cikk szerint a Balatonban fürdenek, megbízhatóbb termékre bízzák a bőrük védelmét. Az is érdekes, hogy a számadatok mögött semmilyen konkrét mérés nem áll, “egyes feltételezések szerint” (ezt a félmondatot a HVG megkerüli…) mosódik egy hétvégén egymillió emberről egy tonna olajszennyezés a vízbe, ha egy gramm naptejjel számolunk személyenként. (Attól most tekintsünk el, hogy egy grammot arcra kellene kenni, teljes testre harminc gramm az ajánlott mennyiség.)
Az olajszennyezés következményeinek leírása korrektnek tűnik (a víz felszínén képződő olajfilm gátolja az oxigén beoldódását), a megoldási javaslat viszont nem átgondolt:
Egészen nyilvánvalónak látszik, hogy senki sem szeret leégni, de a környezetet is védeni szeretnénk. A teendő az, hogy a megmártózás előtt várjuk meg, míg a bőrünk beszívja a napolajat/naptejet, és csak ezt követően merüljünk el a habokban. Ha ez valamiért lehetetlen, töröljük végig a bőrünket egy törülközővel.
Aki tud valami keveset a kémiai fényvédők működéséről, az tisztában van vele, hogy ezeknek kell egy kis idő (20-30 perc), amíg kialakítják a védelmet, vagyis evidens, hogy várnia kell a bekenés és a megmártózás között. A saját érdekében.
Aki tud valami keveset a fizikai fényvédők működéséről, az tisztában van vele, hogy a bőr felszínén ülő rétegre vigyázni kell, nehogy elmozduljon. Vagyis a törölközés által nagy eséllyel eltávolítja magáról a fizikai fényvédő jó részét, és a védelemnek annyi.
A folytatásban írt praktikus tanácsokat bár mindenki megfogadná! (Ne menjünk a napra a legerősebb sugárzás idején, vegyünk fel kalapot.) De nem kellene úgy tenni, mintha ezek a fényvédő-használat alternatívái lennének, hiszen ezek csak kiegészítik a fényvédő hatását.
Mit mondanak a tengerekről a tudósok?
Talán azért, mert a tankhajók által okozott katasztrófák mellett eltörpül a tengerben fürdőzők által a fényvédőkből bemosódó olaj mennyisége, az angol nyelvű forrásokban máshogy közelítik meg a kérdést: találtam a kémiai és a fizikai fényvédők összetevőinek hatására vonatkozó cikkeket.
1. Kémiai fényvédők
a) Első körben két összetevővel kapcsolatban találtam információt. A kísérletek alapján a vizsgált tengeri élőlényekre mindkettő kockázatot jelent kisebb-nagyobb mértékben.
-
Padimate-O / Octyl Dimethyl PABA / 2-Ethylhexyl-4-dimethylaminobenzoate / 2-Ethylhexyl dimethyl PABA: mindegyik név ugyanazt az összetevőt takarja. Úgy látom, nem túl elterjedt, sem a Krémmánián, sem a CosDNA-n nincs túl sok termék, amelyben megtalálható lenne. Ennek oka az lehet, hogy úgy tűnik, az emberi szervezet számára sem a legbiztonságosabb a használata.
- Octocrylene: ez már sokkal elterjedtebb, gondolom, mindenkinek ismerősen cseng a neve. Szerencsére nem lehetetlen olyan kémiai fényvédőket találni, amelyek nem tartalmazzák.
b) Hétből öt. Hét általánosan elterjedt kémiai szűrő koncentrációját határozták meg a Dél-kínai-tenger vizében, az üledékben és öt korallfajtában. A hét szűrűből ötöt (a benzophenone-1-et, -3-at és -8-at, az octocrylene-t, illetve Padimate-O-t) megtaláltak a korallok szervezetében felhalmozódva, ezek közül a benzophenone-3 jelenti a legnagyobb kockázatot a korallok számára.
- Benzophenone-3 / Oxybenzone: szintén ismert és elterjedt, az octocrylene-hez hasonlóan stabil, de gyenge védelmet adó fényvédő.
- A benzophenone-1 a Krémmánia alapján leginkább parfümökben és körömlakkokban található meg, a benzophenone-8 (más néven dioxybenzone) pedig a Krémmánia adatbázisában nem szerepel, a Wikipedia alapján egy vízben nem oldódó fényvédő.
2. Fizikai fényvédők
A fizikai fényvédőkkel jóval egyszerűbb a helyzet: a vizek élővilága számára a nanorészecskék veszélyesek, akár a titánium-dioxidról, akár a cink-oxidról van szó. Nanorészecskék formájában ezek a vegyületek fotokatalitikus tulajdonságúak, UV-fény jelenlétében lehetővé teszik pl. hidrogén-peroxid képződését. (A nanorészecskés titánium-dioxidot tartalmazó festékekkel bevont felületek vízlepergető, baktériumölő, öntisztuló tulajdonsága is ezen alapul, vagyis az ipari felhasználás mellett rengeteg előny szól.)
- Ebben a cikkben egy kutatás alapján összefüggésbe hozzák a tengervízben magas hidrogén-peroxid-szintjét a fényvédőkből a tengerbe mosódó titánium-dioxiddal.
- Egy kagylófaj utódainak mutációja és a nano-titánium-dioxod fotokatalitikussága közötti összefüggést mutatják meg ebben az absztraktban.
- Nagyobb léptékű a National Geographic cikke, amelyben arról adnak hírt, hogy egy tanulmány szerint a fényvédőkben található nano-cink-oxid és a hajófestékekben lévő nano-réz-oxid már nagyon alacsony koncentrációban is toxikus a tengeri sünök embriói számára. A cikkben ellentétes nézetet képviselő tudósokat is megszólaltatnak.
Lelkiismeret és tudatos bőrápolás – Mit gondolok?
A Greenpeace cikkét nettó hülyeségnek tartom: azt sugallja az olvasónak, hogy muszáj szembenéznie egy kisarkított kérdéssel. A vízi élővilág vagy én? A halak maradjanak életben, vagy az én bőröm maradjon egészséges? Ráadásul a szóhasználat (fényvédő helyett napolaj) a szerző tájékozatlanságát is megmutatja. Mindenesetre felvállalom az önzést és bevallom, a fényvédőimről ezután sem fogok lemondani vagy kalappal helyettesíteni őket. (A napernyő sem elég önmagában…) De még tudatosabban fogom átnézni az INCI-t, hiszen a kémiai fényvédők közül lemondani az egyébként sem túl biztonságos Padimate-O-ról, octocrylene-ről vagy benzophenone-okról nem lesz nehéz. A nanorészecskés fizikai fényvédők mellett számomra korábban annyi szólt volna, hogy kevésbé jelentős a fehér réteg, amit hagynak, de a biztonságosságukkal kapcsolatos kételyek miatt eddig sem szerettem volna kísérleti nyúl lenni. Nem nagy áldozat lemondani róluk.
Ha tetszett, amit olvastál, többféle felületen követheted a Habos Kakaót: Bloglovin | Facebook | Instagram.
Habos Kakaó 
Szép kis kutató-munka!
Augusztusban 2 alkalommal jutottunk el 3-asban a Velencei tóhoz. Minden alkalommal, amikor bekentem magam és a többieket fényvédővel és nemsoká bemásztunk a vízbe hűsölni, eszembe jutott mennyire baj az élőlényeknek az a sok minden, ami belemosódik rólunk. Na, akkor mit csinálsz? Véded magad, ahogy tudod, tudatosan persze, és próbálsz nem ártani az élővilágnak?
Igazából már azzal ártunk a környezetünknek, hogy vettünk valamit. Akkor is, ha lebomló csomagolása van, mert a szeméthegyet gyarapítjuk. Akkor is, ha szelektíven gyűjthető a doboza. Újabb dilemmák :S
Azt hiszem ebből nem lehet igazán jól kijönni.
Bocs, ez kicsit összevissza hsz lett, de nem akarok itt fejtegetésbe kezdeni, mert magam is csak tipródom ezeken a gondolatokon: hogyan legyen minimálisan jó nekem és szeretteimnek, közben nem ártsak az élővilágnak….
KedvelésKedvelik 1 személy
Pont erre számítottam, hogy elmondod/elmondjátok, ti hogy álltok a kérdéshez, szóval örülök, hogy leírtad, mit gondolsz. Szeretek hinni abban, hogy sok kicsi lépés sokra megy. 🙂
KedvelésKedvelés
Én nem is tudom mikor fürödtem utoljára természetes vízben. Valahogy nem esik jól bemenni abba a vízbe ahol az emberek a kutyáikat is fürdetik ( Szent Anna tó), úgyhogy én fényvédőszármazékokkal nem teszem tönkre a vizeket. A strandokat kellene visszaszorítani, bár, ez sajnos lehetetlen, és akkor a korrallok se mennének tönkre. Sajnos, úgy pusztítjuk az élővilágot amennyire tudjuk. A strandról lemondol a fényvédőről nem.
KedvelésKedvelik 1 személy
Én is eléggé elképedtem, amikor a Szent Anna-tónál voltam, és nagyon szép volt a vizsla meg nagyon aranyos, de nem biztos, hogy a strandolóktól három méterre kellene fürdetni.
Voltam a Medve-tónál is, érdekesnek találtam, hogy egy táblára kiírták, délután egy bizonyos intervallumban nem lehet bemenni, “pihen a víz”. Ehhez képest simán beengedtek, pedig a kérdéses intervallumban érkeztem.
KedvelésKedvelés
Ez érdekes és elgondolkodtató téma, és azt hiszem nemcsak a fényvédőkkel kapcsolatban. Tetszik vagy sem, de a modern ember már eléggé eltávolodott a természettől, és mindazzal terheljük a környezetet, ami a mi életünket kényelmesebbé teszi. Persze nem azt mondom, hogy akkor ne is foglalkozzunk semmivel se magunk körül. Egyetértek azzal, hogy próbáljunk olyan megoldásokat találni, amelyek minél kevésbbé veszélyesek bármely előlény számára (magunkat is beleértve, hiszen ahogy írtad is a káros összetevők nekünk sem jók, nemcsak a halaknak v koralloknak). Jó dolog, hogy egyre többet tudunk màr egyre több alapanyag, összetevő hatásairól, és az is, hogy azért már nem lehetetlen jobb, biztonságosabb termékeket találni. Nyilván az emberek màr nem fognak tömegével lemondani arról amit a civilizált világ ad és visszatérni a barlangokba, szóval azt hiszem, az fontos, hogy legyünk tudatosak, szerezzünk információkat, és igyekezzünk a lehető legjobban dönteni. De nem vagyok képmutató: nem veszek már meg akármit, de nem mondok le a fényvédőről, a többi kencémről és egy csomó másról sem.
Ezen megintcsak el lehet vitázni, ahogy pl a cruelty free termékekről is 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Igen, ha nem is vitaindító szándékkal, de gondolatébresztő gyanánt írtam ezt a bejegyzést, mert én nem élek túl környezettudatosan, de kíváncsi voltam, ki hogy áll a témához, kitől milyen tippet, ötletet kapok. Köszönöm, hogy leírtad a véleményed! 🙂 Én is képtelennek érzem rá magam, hogy az ökológiai lábnyomom csökkentése miatt mondjuk a kókuszolaj legyen az egyetlen, univerzális kozmetikum, amit magamra kenek.
KedvelésKedvelés
Nekem volt egy ilyen nagyon bio korszakom, amikor elkapott a lelkesedés, hogy le a bolti cuccokkal, elég nekem egy kecsketejes háziszappan és egy üveg olívaolaj…de nem elég. Nem mindegy, hogy mit várunk pl a bőrápolástól. Lehet azzal hirdetni a sheavajat, hogy egyes törzsek asszonyai csak azt kenik magukra, de nézzük meg azt is, hogy őket mondjuk kevéssé izgatja az h mennyire feszes a bőrük és termel-e elég kollagént stb, míg a mi világunkban mi fiatalosak akarunk maradni, és nekünk mást jelent az ápoltság is, így önmagában ez az egyébként remek összetevő csalódást fog okozni.
Szerintem amúgy a nagyon elfogult/elvakult megközelítés éppenhogy elriaszthat embereket az ilyesmi témáktól, így talán többet is árt mint használ
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon tetszik, amit az elvakultságról írsz. (Meg az előző gondolatok is.) Néha az is eszembe jut, hogy a hobbin túl nem a túlzott hiúság és a felfokozott testkultusz jele-e – a kulturális különbségeken túl -, hogy ennyit foglalkozom a szép bőrrel, szépséggel, vagyis, hogy ez az egész nem rossz-e amiatt, hogy felszínes.
KedvelésKedvelés
Ezen én is gondolkoztam. Én nem tartom magam felszínesnek, és aki olvassa az írásaid, téged sem tarthat annak. A külső szépséggel való foglalkozás nem zárja ki a belső szépséget, persze akik nem ismernek minket, csak annyit làtnak h sokat foglalkozunk ezzel, azt gondolhatják h azok vagyunk, ez viszont már előítélet amit nem szeretek. Viszont hiába nagyon szép/jóképű valaki, ha nincs mögötte jó személyiség akkor az egész üressé válik, és számomra akkor már a látvány is kevésbé vonzó.
KedvelésKedvelik 1 személy
Igazad van. 🙂 Köszönöm. 🙂
KedvelésKedvelés
Ha delelott 10-ig lezavarnank a furdozest, dutan pedig 4tol kezdenenk csak ujra, egyaltalan nem kene fenyvedo a vizben. Ha valaki 10-4 kozt megis ugy dont hogy strandolni szeretne, tusoljon le mielott bemegy a vizbe es vegyen magara egy polot h ne egjen le. A legtobb sportolo meg nyaron is megfelelo ruhazatban nyomja, igy jelentosen redukalhato a krem vizben valo hasznalata (arc, karok, labfej). A parton nyilvan mindenki annyit ken magara amennyit akar, a csatornaba folyo vizet tisztitjak.
KedvelésKedvelés
Csatlakozom, tényleg nagyon szép kutatómunka a témában. Nagyon hasznos volt! Olyan nehéz néha átvágni magunkat egy cikken és eldönteni, hogy valaki mennyi igazságtartalmat közvetít, amikor egyértelmű hogy nagyon elfogult. (a Greenpeace cikkjére gondolok) Örülök, hogy sikerült ilyen sok oldalról körbejárnod nekünk.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon örülök, hogy tetszett a bejegyzés! Sajnos nem teljes a munka, hiszen leginkább absztraktokon alapul, de a Greenpeace hivatkozásai tényleg kritikán aluliak.
KedvelésKedvelés
Gyönyörűen összeszedett, fontos témájú cikk! Szerintem ez tipikusan az a helyzet, hogy mindenki mástól várja a megoldást, az odafigyelést. “Ha a többieknek is lehet, akkor miért is ne lehetne neked?” Mint ahogy írtad is, a hatalmas olajszennyezés mellett egy kis titán-dioxid nem is tűnik szörnyűnek. Vagy például nagyon szeretek rakétafellövéseket nézni, aztán mindig megállapítom, hogy ez micsoda levegőszennyezés. De arra gondolok, ha nem lenne az a sok ronda folyamatosan füstölgő gyár, ez meg se kottyanna a természetnek, mért pont az űrkutatással kéne felhagyni emiatt. Illetve, ha a népességrobbanást nézzük, egyre több kedvezmény jut nálunk a nagycsaládosoknak, de azért Kína fogja ám vissza magát. Na most jól elkanyarodtam a bőrápolástól. 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Köszönöm! 🙂 Igen, másra mutogatni általában könnyebb, ezért is érzem úgy, hogy a környezetvédelemnek vannak olyan vonatkozásai, amely az egyes ember szintjén nevetségesnek tűnnek, pusztán a lelkiismerete az, amely nem hagyja nyugodni. De mindig ott a “big picture” is. Pl. Magyarország fennmaradása szempontjából előnyös a a nagycsaládosoknak adott kedvezmény, ha ettől nő a népesség. Nyilván, ha a bolygó kihasználtságát nézzük, máris túl sokan vagyunk. De ki dönt az alapján a gyermekvállalásról, hogy “megmentse” az országát vagy a bolygóját? Szerencsére a fényvédő egyszerűbb kérdés. 🙂
Rakétafellövéseket hogy lehet nézni? Tévéműsorban? Vagy a Youtube-on? (Nincs tévénk, bocsánat, ha tudatlannak tűnök.) Olvastam Pareto Lányánál, hogy űrkutatással is foglalkozol, szóval gondolom, vannak olyan lehetőségeid is, amelyekre az átlagember nem gondol. 🙂
KedvelésKedvelés
Nagyon kedves vagy, de én is átlagember vagyok. 🙂 A NASA-nak van külön csatornája: https://www.nasa.gov/multimedia/nasatv/index.html#public (Ma lesz a napfogyatkozás 😉 ) Az ESA és a SpaceX pedig Youtube-on szokta élőben adni, ha valami érdekes történik. Ez pedig egy tegnapi kedveskedés, a Nemzetközi Űrállomásról, Magyarországnak: https://www.instagram.com/p/BYAywrrhLR6/?taken-by=europeanspaceagency
KedvelésKedvelik 1 személy
Ó, de aranyosak! ^_^ A NASA-linket is nagyon köszi. 🙂 Annyira szeretem Oriana Fallaci Ha meghal a Nap című riportregényét (nem tudom, ismered-e, az Apollo-program asztronautáival készített interjúkon alapul), hogy néha megfeledkezem arról, hogy mi már egy másik évezredben élünk, rengeteg izgalmas lehetőséggel. 😀
KedvelésKedvelés
Nem ismerem, csak az Apollo 13-at olvastam, de felírom a listámba, köszönöm! 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Nagyon szívesen! 🙂
KedvelésKedvelés