Mit is mondhatnék? | Kapszulanapló VI.

Úgy látom, visszatérő motívum a kapszulagardróbos bejegyzéseim fölvezetésénél, hogy nem tudom, van-e egyáltalán értelme megírni a bejegyzést. Hiszen csak apróságokról tudok mesélni, olyanokról, amelyek mindössze nekem érdekesek. Vagy még nekem sem, mert hetekig gondolkoztam, mit is írhatnék a téli kapszulámról, mire eszembe jutott valami megosztható. Kapszulanapló VI.

Az őszi gardrób szinte észrevétlenül csúszott át a télibe. Ahogy hűvösödik az idő, egyébként is elkezdek rétegesen öltözködni, így első lépésben a vékonyabb kabátokat és a nagyon vastag gyapjúkardigánomat pakoltam el. (Ez utóbbi fölött nagyon furcsán néz ki mindegyik kabátom, ősszel viszont sokszor önmagában, kabát nélkül is elég.) Később elpakoltam a vékonyabb ruhácskákat is: eredeti tervem szerint vastag harisnyával szerettem volna hordani őket, de ez az elképzelés már az őszi kapszulánál sem igazán vált be, azt hiszem, kár lett volna tovább erőltetni. Csak a vastagabb anyagú szoknyák maradtak a téli kapszulában. Egy őszi bokacsizmát pedig végleg kiselejteztem: évekkel ezelőtt vettem, szinte teljesen hibátlan, mert alig hordtam. Minden egyes alkalommal összetörte a lábam, ahányszor fölvettem, ennek így semmi értelme. (Első vagy második hordásnál minden cipő feltöri a lábam, úgyhogy ezen már nem lepődöm meg, de ezzel a bizonyos csizmával nem találtuk a közös hangot.) Egyébként egy téli leárazáson vásárolt darab volt, tisztán emlékszem, hogy csak a kihagyhatatlannak tűnő ára miatt vettem meg. Végül számomra kidobott pénz lett.

Más téren viszont nagyon szerencsésnek mondhatom magam. Két alapdarabbal bővült a téli ruhatáram: egy teveszínű szövetkabáttal és a tökéletes lovaglócsizmával. (Ló nem járt mellé.) Mindkettőt ajándékba kaptam, ahogy az idei kedvenceimet, a pihe-puha, már-már pléd nagyságú sálakat is. Ezek voltak mostanában a kedvenc fotóháttereim is az Instagramon. A kedvenc sapkáimmal ezek a darabok annyira tökéletesek, annyira jól érzem magam bennük, úgy összetartanak minden outfitet és ezáltal olyan elégedetten nézek a tükörbe, hogy bár – ahogy Mengyán Eszter mondaná – már hónapok óta a szekrényemből vásárolok mindent, ami a kabát alá kerül, ez egyáltalán nem zavar. Persze a kedvenc darabjaim eléggé kopnak, el is kezdtem vezetni egy listát arról, miket kell pótolnom, frissítenem. (Az pl. világosan látszik statisztika vezetése nélkül is, hogy a kedvenc téli uniformisom a magas derekú farmer/nadrág + puha, vastag, de nem túlzottan vastag pulóver. Az öltözködés időmenedzsmentje általában a megfelelő aláöltözet[ek] kiválasztásánál szokott elbukni.)

téli kapszulagardrób (1)
Természetesen nem ennyi a téli kapszulám

Persze nem ennyi a téli ruhatáram, mint amennyi az állványon látszik, erre csak a legkedvesebb és esztétikusan összerendezhető darabjaimat dobtam föl. Azt hiszem, nem írtam még le ennyire konkrétan kapszulanaplós bejegyzésben, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyon megváltozott a ruhavásárláshoz való viszonyom. Valahol ez is egyfajta egyensúly-megbillenés. Hiszen sokat költök szépségápolásra (nyilván főleg bőrápolásra, de a sminkes dobozom sem véletlenül van tele), így könnyű háttérbe szorítani az öltözködést, és koreai tonikra költeni egy kisebbfajta turizás árát. Másnál meg máshol vannak a hangsúlyok. Én most ott tartok, hogy az ősszel kapott, meglehetősen univerzálisan felhasználható ajándékutalványt még nem váltottam be, mert valami olyanra szeretném felhasználni, ami jól fog esni a lelkemnek. Hogy miért vártam eddig? Részben talán az analysis paralysis miatt, de azt hiszem, többet nyom a latban az, hogy nem szerettem volna közvetlenül a karácsonyi ajándékok előtt, azokkal együtt vagy utánuk még valami pluszt. Nem tudom, ez mennyire érthető, mindenesetre zárásként megmutatom a szürke pulóver mintáját:

kedvenc dalmatás pulcsi

Nem szokott látszani a sminkes szelfiken, pedig újabban, ha a sminkemet akarom fotózni, mindegy, mi van rajtam egyébként, átveszem ezt a pulóvert, mert úgy vettem észre, ez a szürke szín sosem “nyomja el” az arcom. Egyre jobban látszik rajta az idő múlása (vagyis a sok mosás), de legalább már tudom, melyik a számomra tökéletes világosszürke, így, mielőtt majd leselejtezném, biztos, hogy ezt fogom referenciaként használni az utódja (és esetleges társai) megtalálásához.

A Kapszulanapló előző részei:

A Habos Kakaó követése: Bloglovinon Facebookon | Instagramon | BlogGyűjtőn

Reklámok

Mit is mondhatnék? | Kapszulanapló VI.” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Nagyon tetszenek a ruháid, ami látszik. A sál és a dalmatás pulcsi meg különösen jópofák! Jól is állnak ezek a szép pasztellek!
    Nálam is elcsúszott az egyensúly, persze ez már ezer éve a szépségápolás javára 😛 Időnként még a rongyokra szánt pénzt is piperére költöttem, képes vagyok annyira bezsongani. Ezen mindenképp javítanom kell!

    Kedvelik 1 személy

    1. Nem is tudom, hol ronthattuk el 😀 A magam részéről hajlamos vagyok az ilyenekért mindig a Krémmániát hibáztatni 🙂 De az az igazság, hogy könnyebbnek érzem megtalálni a lehetőségeimhez képest tökéletes koreai esszenciát, mint mondjuk a lehetőségeimhez képest tökéletes blézert. (Nem az vagyok, aki bármit magára vehet és minden jól áll neki.)

      Kedvelés

  2. Nagyon örültem ennek a bejegyzésnek. Éppen gondoltam rá, hogy régen nem volt kapszulanaplós bejegyzés. Erre tessék : itt van. Érdekes nekem is a ruhákhoz fűződő viszonyom. Sokkal kevesebbet járok már turikba, és szeretnék menni hamarosan, addig persze szanálok és válogatok, meg listát írok arról mi kell az idei tavaszra, illetve az otthon maradt tesós cserebere eredményét is be kell építeni. Szóval, lehet az idei nem lesz kapszula méretű, de szeretem a színeket. Érdekes egyébként mert szám szerint vagy 5-10 pulcsit viseltem idén, és a sáljaim nagy része pedig elő sem került és van olyan kabátom is, ami a -20 C fokokra van félretéve. Gyanúsan meleg volt az idei tél.
    A teveszőr kabátról akartalak kérdezni: mennyire kényes az anyaga? Nem volt nehéz tisztán tartani? Bevallom egy kicsit félek tőle 🙂

    Kedvelik 1 személy

    1. Nagyon kegyes volt eddig a tél nálunk is, szerintem, ha igazán hideg lett volna, a teveszínű kabátnak nem sok babér termett volna. A színe nem az a ragyogó, meleg sárga, hanem kicsit szürkésebb, “piszkosabb”, ezért is áll jól, azt hiszem, és nem mondanám kényesnek, nem látszik meg rajta minden vízcsepp. Nálam a fő probléma az szokott lenni, hogy mindenen ott van a hajam, ezen is, szépen át kell kefélni, mielőtt fölveszem, de ezt már megszoktam 🙂 Leírom az anyagösszetételt is, hátha te jobban értesz hozzá és ki tudsz belőle ókumlálni valami hasznosat: 63% gyapjú, 33% poliészter, 3% poliamid, 1% akril.

      Kedvelés

      1. Hát, akkor vagy tisztító, vagy pedig a kézzel mosás marad ha mosni kell. Főleg a gyapjú miatt. Nem bírja a centrifugát, és függőlegesen kell szárítani. Bár a kevert anyagot annyira nem ismerem.

        Kedvelik 1 személy

  3. Nincs határozottan kapszulagardróbom, viszont rájöttem az utóbbi időben, hogy tudatosan nem vásárolok sok ruhát. Igyekszem kihasználni amim van. Viszont idén lehet én is kiselejtezem amire nincs szükség és akkor meglesz az a kapszulagardrób. Na ezt jól meg mondtam, remélem azért érthető :D.

    Kedvelik 1 személy

    1. Persze, hogy érthető 🙂 Ahogy láthatod, engem sem a számok érdekelnek a kapszulázásban, hanem a korábbitól fenntarthatóbb, átgondoltabb, okosabb ruhatár. Még messze vagyok a céltól, de minden lépés számít 🙂

      Kedvelés

  4. Napok óta azon rágódom, hogy mennyi felesleges ruhám van, amit nem is szeretek meg nem is hordok. Jókor jött ez a bejegyzés, adott egy kezdő lökést a szanáláshoz. Remélem nem sokára közelebb leszek én is a kapszula-gardróbhoz 🙂

    Kedvelik 1 személy

  5. Néha nálam is inkább a piperék felé billen a mérleg, de ahogy te is mondod, sokkal egyszerűbb megtalálni a hozzánk passzoló terméket, mint pl. egy jó farmert. 😀 Meg én elégedett is vagyok a ruháimmal, persze minden évszakban veszek ezt-azt, de most inkább a piperés részét tökéletesíteném a dolgoknak. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  6. Nagyon kedvelem a kapszulás bejegyzéseidet, közel áll hozzám a nézet, amit vallasz öltözködés terén, ráadásul nagyon csinosak, elegánsak és kifinomultak a ruhák és a színek, amiket látni szoktam rajtad. Bár tudatosan nem követek semmit, de egyre inkább veszem én is észre magamon, hogy tudatosan válogatok. Világos színű ingek (világoskékek vannak többségben), sötét színű nadrágok (farmerkék és fekete), a pulcsikkal pedig csapnivaló a viszonyom, ezért talán túlságosan is sokszor hordom a sötétkék blézeremet. Főleg a színek terén érzem azt, hogy megtaláltam azt a néhány színt, amik illenek egymáshoz és hozzám, nálam már ez is nagy előrelépés. Mióta a saját pénzemből vásárolok, jobban átgondolom egy-egy csinos ruhadarab láttán, hogy mivel és milyen alkalomra tudnám felvenni, ez által sokkal tudatosabban költöm a pénzem hál’istennek.

    Kedvelik 1 személy

    1. Először is hihetetlenül jólesett ez a komment, köszönöm szépen ❤ 🙂 Bőven van hova fejlődnöm stílusosság tekintetében, de legalább már jobban sejtem az irányt, mióta kapszulázni próbálok. (Sajnos én még rosszban vagyok a blézerekkel.) Másodszor igen, ahogy te is írod, nagyon motiváló tud lenni a saját pénz költése a tudatosabb döntések meghozatalához, de ez nagyon jó, hogy megtaláltad a saját színeidet!

      Kedvelés

Kommentek

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s