Tea és kakaó | A Teaszünet-díj

Akár lájk érkezik egy bloggertől, akár megosztás, mindig különösen örülök neki, mert ez számomra azt jelenti, hogy valaki, aki ismeri a blogolás hátterét, díjazza az erőfeszítéseimet. Amikor pedig Clara012 posztjaira érkezik az elismerés, duplán büszke vagyok, hogy éppen ide, erre a blogra ír. A Teaszünet-díjat, amely egy kedves “vándordíj” a bloggerek között, a Habos Kakaó által mindketten megkaptuk, ráadásul két szerzőtől, Nikitől és Smejkától is, nagyon szépen köszönjük! Mi születik a tea és a kakaó fuzionálásából?

kávé, tea, kakaó

A szabályok:

1. Köszönd meg a jelölést annak, akitől kaptad a díjat, említsd meg és linkeld be a blogját. Másold be a szabályokat a bejegyzésedbe te is.
2. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, illesz be egy idézetet, amiről azt gondolod, hogy a legjobban illik hozzád, jellemez téged.
3. Válaszold meg a 8 kérdést, amiket a téged díjazó blogger tett fel.
4. Írj újabb 8 kérdést, amiket majd a te jelöltjeid fognak megválaszolni.
5. Jelöld meg azokat a bloggereket a blogjaikkal együtt, akiket megjutalmazol a díjjal, s magyarázd meg pár szóval, miért pont rájuk esett a választásod.

+1 Kívánj valami szépet az általad díjazott bloggereknek.

ttba6

Picit megszegve a szabályt, mindketten két idézetet választottunk.

Clara012:

Az örömteli élet mindig egyedi alkotás, és nem lehet recept alapján megvalósítani.

(Csíkszentmihályi Mihály)

Get shit done.

Marcsi:

Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.

(Esterházy Péter)

Mert hölgy vagyok.

(Marie, Macskarisztokraták)

Smejka (Smejka S.) kérdései:

1. Milyen típus vagy? Aki már novemberben karácsonyfát állít, és mézeskalácsot süt, vagy aki az utolsó pillanatban kezd neki a készülődésnek, és két hónapig morog a boltokban a zenék és a dekorációk miatt? Miért?

Clara012: Olyan is-is. Nagyon szeretem a karácsonyi hangulatot, a vele járó dekorációkat és ízeket (fahéj, mézeskalács ♥), másrészt viszont rettentően irritál az ezzel járó tömeg. Karácsony előtt hetekben komoly mérlegelés előzi meg azt, hogy bemenjek egy forgalmasabb üzletbe, nagy kiborulásokat tud okozni az eszetlenül vásárló emberek tömege. A másik dolog, ami a karácsony ellen szól, az a vizsgaidőszak. Ha minden jól megy, ez lesz az utolsó előtti karácsony, amit beárnyékolnak a vizsgák. A mézeskalácssütést, pontosabban a díszítést, kénytelen vagyok elhanyagolni, sajnálom rá az időt, de imádom, töménytelen mennyiséget képes vagyok megenni belőle és szerencsére díszítetlenül vagy egy kis dióval is épp olyan finom, mint feldíszítve. Lakást december második felében díszítünk leghamarabb, mivel a lakás dekorációja egy dobozban van a karácsonyfadíszekkel, és nem akarjuk hamarabb előkeresni. Karácsonyfát mi 1-2 nappal előtte (vagy aznap!) veszünk, díszíteni 24-én szoktunk, egyet otthon, egyet mamánál közösen. Van olyan aki hamarabb feldíszíti a fát?

joanna-kosinska-168708.jpg
Fotó: Joanna KosinskaUnsplash

Marcsi: A családi karácsonyfa feldíszítése december 24-hez, a barátommal közös pedig egy icipicit (de csak pár nappal) korábbi időponthoz kapcsolódik, téliesebb, a karácsonyra hangoló díszítést viszont már november 15-re készítettem.  (Hogy pontosan miért, azt több helyen is leírtam, a blogon például itt.) A mézeskalács számomra nem kifejezetten téli vagy karácsonyi sütemény, anyai nagymamám régebben az év bármely szakában sütött nekünk, ahogy ő hívja, mézespogácsát, díszítés nélküli, kis, kerek mézeskalácsokat. A morgolódást immár tudatosan próbálom kihagyni az életemből, persze nem tetszik, hogy kereskedelmi céllal augusztusban reklámozzák az előző évről maradt, avas csokimikulást, de szeretem kiélvezni az ünnepet, és ennek fontos eleme a készülődés.

2. Milyen hagyományokat ápol a családod karácsonykor? Népi hagyományokat, vagy saját szokásokat teremtettetek, esetleg nyugati hagyományokból inspirálódtatok?

Clara012: Szerintem semmilyen vallási vagy népi hagyományt nem követünk (vagy csak én nem tudom, hogy az). Ez így furán hangzik, mivel a karácsony vallási ünnep, de számomra semmilyen vallási töltete nincs. Saját hagyományunk, hogy december 24-én Nagyszüleimnél, ez évtől sajnos már csak Nagymamámnál gyűlünk össze ebédre, ebéd után feldíszítjük a karácsonyfát, beszélgetünk, megajándékozzuk egymást. Rajtam és a szüleimen kívül unokatestvérem és az Ő szülei jönnek Mamához, majd az ünnepet követő egy-két napban ellátogatunk az anyai Nagymamámhoz. Itt szoktunk találkozni Anya testvérével és családjával, szintén közös ebédet szoktunk tartani. December 24-én este feldíszítjük otthon a saját karácsonyfánkat, ebédtől eltelve vacsorát már nem szoktunk enni, de én azért pár mézeskalácsot még elrágcsálok.

mira-172999.jpg
Fotó: MiraUnsplash

Marcsi: A karácsony számomra vallási ünnep, a hozzá kötődő hagyományok is főként vallási hagyományok. December 24-én pl. azért eszünk halat, mert ez a mi egyházunkban böjti nap. Régen, a szüleim gyerekkorában még szigorú böjtöt kellett tartani, vagyis semmiféle állati eredetű élelmiszert nem lehetett fogyasztani. Ma már csak hústilalmi nap, a böjti előírások szerint pedig a halak, mivel nem melegvérű állatok, nem minősülnek húsnak. Vallásos-népi hagyomány a kántálás, vagyis az, hogy a család együtt énekel karácsonyi énekeket a karácsonyfánál. Amikor pici voltam, a nagyszüleimnek telefonban kántáltunk, így kívántunk nekik boldog ünnepet a személyes találkozásig. Az pedig, hogy apukám december 24-én extra finomságokkal kedveskedik az összes otthoni állatnak, legyen az Bumóka, a kiskutya, a tyúkok, vagy az én, már az örök vadászmezőkön ugrándozó házi nyulaim, illetve Gedeon, az arisztokratikus kandúr, aki szintén nincs már velünk, azt hiszem, népi hagyomány, de ő a szüleitől tanulta így.

3. Hatalmas ajándékok, vagy egy apró csoki és kis kedvesség. Melyik a szebb, melyiknek örülnél a legjobban? Mennyire értesz egyet azzal a kijelentéssel, hogy “a karácsony már csak az ajándékokról szól”?

Clara012: Ajándékot nagyon szeretek adni, de kapni nem, mivel utálom a meglepetést. Az ajándék nagyságától függetlenül csak annak tudok örülni, amire vágyok vagy amire szükségem van. Így ha valakitől kapnék pl. egy Urban Decay palettát vagy a lentebb említett körömcsipeszt, az utóbbinak tudnék csak igazán örülni. Ha valaki megajándékoz, azt értékelem a legjobban, ha hajlandó elfogadni a hozzáállásomat. Az ajándékok az én családomban nem igazán fontosak, de biztos van olyan, aki nem így nőtt fel.

kelly-sikkema-168787
Fotó: Kelly SikkemaUnsplash

Marcsi: Nagyon szeretem a meglepetéseket, nekem inkább ez a fontos, nem az ajándék nagysága. Persze azt mindenki tudja már, hogy arcra való bőrápolási terméket inkább magamnak választok, vagy akkor nem ragaszkodom a meglepetéshez. Az idézett kijelentést inkább úgy módosítanám, hogy egy kisgyereknek a karácsony talán még csak az ajándékokról szól. De épp az lenne a lényege a nevelésnek, hogy felnőttként már kicsit komplexebben lássa ezt a kérdést is.

4. Amerikai álom – gondolkodtál azon valaha, hogy Amerikában szeretnél dolgozni, letelepedni?

Clara012: Sosem jártam még ott, így véleményt csak az interneten összegyűjtött információk alapján tudok mondani. Nem tudom elképzelni, hogy valaha ott éljek, teljesen más világnak tűnik, és ezt nem teljesen pozitív értelemben mondom. Nagyon szívesen eltöltenék ott pár hónapot, gyönyörű helyek vannak, ahova, remélem, egyszer eljutok, de nem szeretnék letelepedni.

Marcsi: Nem vagyok biztos benne, hogy Donald Trump USA-jában szívesen látnának bevándorlóként. Inkább csak megnézném az országot, de azt keresztül-kasul, ha lehetőségem adódna rá.

5.  Milyen országokban jártál eddig, melyik tetszett legjobban, és hova szeretnél eljutni? Ha nem vagy utazós típus, akkor a belföldi kirándulásokról is mesélhetsz. 🙂

Clara012: Külföldön mindössze kétszer jártam. Elsőnek volt egy egynapos családi kiruccanás Bécsbe (Balaton-Sopron-Bécs-Budapest), ami szerintem a legjobban sikerült családi nyaralásunk. Nagyon viccesen alakult, sokat nevetünk rajta utólag is. A másik az egy hónapos lengyelországi utam volt, amit szintén nagyon élveztem, de mivel ide egyedül utaztam, teljesen más élményeket szereztem. Ha bárhova utazhatnék, akkor valamelyik észak-európai országot választanám, bár igazából minden európai országba szívesen elmennék, főleg, ha 30 fok alatt van a hőmérséklet.

priscilla-du-preez-363211.jpg
Fotó: Priscilla Du PreezUnsplash

Marcsi: Az első külföldi utam egy háromnapos olaszországi kirándulás volt, akkor láttam életemben először élőben tengert. Jártam Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Finnországban és Svédországban. Ezek között akadt egynapos, párhetes és több hónapos tartózkodás is. A szívemnek a horvátországi, családi nyaralás a legkedvesebb. Szívesen barangolnám be Európát, de egy egzotikus szigetre sem mondanék nemet. Ami mostanában igazán érdekel az utazásban, az a turistáskodás helyett és mellett az, hogy hosszabb (mondjuk néhány hétnyi) időt eltöltve akár egy kisebb helyen, megpróbálnám fölvenni az ott élők ritmusát.

6. Mit keresel egy blogban, instaprofilon, esetleg YouTube csatornán? Mi alapján iratkozol fel valahova?

Clara012: Mivel blogokra elég kevés időm jut mostanában, ezért azokat részesítem előnyben, ahol olyan dolgokat tanulok, amelyeket azonnal hasznosítani is tudok. Az Insta elég új műfaj számomra, leginkább arra használom, hogy azokat a blogokat kövessem figyelemmel, amelyek érdekelnek, de nem feltétlen jut mindig idő az olvasásukra. A YouTube számomra a zenehallgatás mellett a TV szerepét tölti be, így szórakoztató csatornákat követek főleg, egy-két sminkes, bőrápolós vloggerrel kiegészítve.

Marcsi: Ha egy Google-keresés és a nekem fontos poszt olvasása után ott ragadok az adott blogon, annak általában feliratkozás lesz a vége. A szöveg nekem mindig fontosabb egy blogon, mint a képek. (Ez a Habos Kakaó működtetésén is meglátszik.) Az Instagram-követettjeim listája egy katyvasz, ezért azt nem is elemezném, a YouTube-on pedig főként a sminkelés témájában utazom és a technikai/gyakorlati haszon mellett a videós személye kell, hogy megfogjon.

7. Mi a véleményed a különböző internetes háborúkról? (táplálkozási szokásokat, sportokat, diétákat, sminkelő férfiakat stb. illetően?) Részt veszel rajtuk, kampányolsz valami mellett, vagy tovább görgetsz?

Clara012: Hidegen hagy.

Marcsi: Egyetlenegyszer mentem bele egy olyan magyar youtuber videója alatt egy szociolingvisztikai kérdés körüli vitába, akit egyébként nem is követek, csak valamiért megnéztem azt a videót. Akkor ismertem meg a magyar kommentelők kedvenc frázisát: “nem bántásból mondom, de” és következik valami hihetetlen baromság, olyan számonkérés, hogy a fal adja a másikat. Ehhez sem kedvem, sem gyomrom, sem idegrendszerem, sem humorérzékem.

8. Szeretsz, bár egy kicsit? ♥
Clara012: Még nem olyan régóta követlek, de nagyon szimpatikusak az írásaid. Főleg a beszélgetős, mesélős bejegyzéseket élvezem, de a sminkelős bejegyzésekből is van mit tanulnom.

Marcsi: Mivel a díjat követő éjszaka álmomban újra az iskolapadban ültem és mondatot elemeztem, ezt egy jelnek veszem, és idemásolok egy Fodor Ákos-idézetet, amely szintén a határozatlan (alanyi) és a határozott (tárgyas) ragozásban rejlő nyelvi humort használja föl, meg persze a kérdésre is válaszol.

– Tudsz játszani?
– Tudok.
– És szeretsz is?
– És szeretlek is.

Niki (Nicki from the Block) kérdései

1. Kértél valamit karácsonyra? Ha igen, mit? Ha nem, miért nem?

Clara012: A szüleim mindig megkérdezik, mit szeretnék karácsonyra, plusz a szülinapom is decemberben van. Nem szoktam megúszni anélkül, hogy ne kérjek valamit, de minél öregebb vagyok, annál nehezebb, mert mindenem megvan. Persze vannak “fogyóeszközök” és szükséges dolgok, ezekből minden évben ki tudok hozni ajándékötletet. Idén egy nagyon meleg télikabátot szerettem volna, amit már meg  is vettünk, szeretnék egy jó minőségű körömcsipeszt, mert nem tudok ollóval körmöt vágni, és egy nem annyira baráti árú tankönyvet.

joanna-kosinska-453787

Marcsi: Nem kértem semmilyen ajándékot, mindössze egyetlen leletet (nem sajátot) szeretnék, hogy negatív legyen. Karácsony előtt pár nappal fog kiderülni az eredmény.

2. Mi az, amit a legjobban szeretsz a blogolásban?

Clara012: Marcsit 🙂 Mielőtt megismertem őt a Krémmánia piactérnek köszönhetően, nem ismertem senkit, akivel megbeszélhettem volna a bőrápolás nagy rejtélyeit. Persze olyan ember volt, akinek el tudtam mondani (ha akarta, ha nem), de alig született kétoldalú beszélgetés belőle. (Ha már itt tartunk, megjegyezném, hogy Apukám és egy nagyon kedves barátom hallgatta végig a kiselőadásaimat, és Apukám meglepően fogékony volt a témára, olyannyira, hogy a Habos Kakaó blogot időről időre szokta olvasni.) Persze azt is szeretem, hogy a blogon keresztül több bőrápolás iránt érdeklődő emberrel kapcsolatba kerülhetek, de nincs annál jobb, amikor Marcsival tea és süti társaságában megbeszélünk mindent.

Marcsi: Semmiből valamit létrehozni: a kedvenc palettám önmagában csak némi pigment, kell hozzá az ötletelés, a tervezés, valami pici csavar, amitől igazán Habos Kakaó-s lesz egy bejegyzés.

3. Történt valami negatív dolog már a blogod történetében? Például egy negatív, beszólogatós komment, vagy ilyesmi.  Ha igen, hogyan viselted?

Clara012: Én ebből a részéből kimaradok, csak Marcsin keresztül értesülök róla. Mindig meglep, hogy van aki negatív, NEM építő jellegű komment írásával tölti az idejét. Kicsit sajnálom az ilyen lelkivilágú embereket, de csak kicsit.

Marcsi: Agyalós típus vagyok, plusz gyenge a humorérzékem. A kettő együtt azt eredményezi, hogy a másodpercek alatt odakanyarított beszóláson órákig gondolkozom, csiszolom a választ, aztán a vége úgyis letiltás. Erre eddig csak kétszer volt szükség.

4. Mit gondolsz a cégek támogatásáról? Szerinted ez szükséges vagy felesleges? Mit gondolsz arról, hogy egy blogger csak reklámokból él. Hiteles számodra?

Clara012: Ez attól is függ, hogy milyen megegyezés születik. Csak pozitív véleményt írhat le? Elmondhatja őszintén, mit gondol? Még ha az utóbbiról is van szó, fenntartással kezelem, mivel ingyen kapott terméknél sokkal nehezebb objektívnek maradni, illetve már annak a megítélése is nehezebb, hogy megéri-e azt az árat, hiszen a tesztelőnek nem került pénzbe. Alapvetően nincs problémám azzal, ha valaki őszintén támogat egy márkát, de persze vannak negatív példák is.

Marcsi: A cég-blog-olvasó felállásban is az egyensúlyra lenne érdemes törekedni.

  • Blog-olvasó: Sunyi bújtatott reklámok elvárása és elkészítése helyett az egyenes beszédet díjazom. Az emberek nem a kritikátlan ömlengés kedvéért kattintanak egy tesztre egy szépségblogon, azt megkapják pl. a tévés reklámokból is.
  • Blog-cég: A hitelességet járja körül a Zoda Stúdión Kónya Bea Instagram-szakértő is a vendégposztjában, szerintem egy blogger nem kívánhat ettől jobb iránytűt magának. Mostanában többféle formában is a látóterembe került ez a téma.
  • Cég-blog: Van, aki nagyon egyszerűen, érthetően és őszintén leírja, hogy mindössze egy ingyen kapott termék kedvéért nem fogja mozgósítani a drága fotósát, majd órákig dolgozni a képek és a szöveg szerkesztésével.
  • Cég-blog-olvasó: Az is kiderült, hogy immár Magyarországon is kötelező jelölni a szponzorációt (a közösségi médiában is), mindegy, hogy fizetett tartalomról vagy ingyen kapott termékről van szó.

5. Kutya vagy macska? Vagy valamilyen más háziállat?

Clara012: A kutyákat nagyon szeretem, de a felelősség miatt egy jó ideig nem hiszem, hogy vállalnék háziállatot. Egyébként egy párhuzamos univerzumban, ahol akarok gondoskodni másról és vidéken élek, ott biztosan tartanék kecskét, nyuszit és törpe marhát.

Marcsi: Kutya és cica egyaránt. Egyelőre a szüleimnél és a barátom szüleinél lehet tobzódni, később majd magunk is szeretnénk gondoskodni kutyáról és  cicáról is.

erik-jan-leusink-104677
Fotó: Erik-Jan LeusinkUnsplash

6. Mi volt a legkedvesebb emléked az eddigi életedben? Ha több is van, elmesélsz egyet? 🙂

Clara012: Szerencsére sok szép emlékem van, így a könnyebb választás érdekében leszűkítettem a kört és az idei év legkedvesebb emlékét mesélem el Nektek. Mikor Varsóban voltam, augusztus végén ellátogattam a Lazienki Parkba és ott töltöttem a délutánomat. Hatalmas és gyönyörű park, sok látnivalóval, jó levegővel, nagyon élveztem azt a pár órát, amit ott tölthettem. Az “idegenekkel” töltött hónap után pont ilyen feltöltődésre volt szükségem. Azóta többször is eszembe jutott ez a meseszép park. Eszembe jutott ősszel, hogy milyen szép lehet, amikor minden sárga, narancs és vörös színben pompázik és színes levélszőnyegen lehetne sétálni, és eszembe jutott most vasárnap is, amikor leesett az első hó, hogy milyen nyugodt és csendes lehet a park télen.

lazienki
Fotó: Clara012

Marcsi: A karácsonyhoz kötődő legkedvesebbet szeretném elmesélni. (Igaz, egyszer, a blog írásának kezdetén már megtettem, de biztos akad olyan, aki még nem olvasta.) Sosem fogom elfelejteni a legkisebb testvérem arcát, ahogy pizsamában oda-vissza szaladgált december 24-én reggel a gyerekszoba és a hall között, ahol a szüleim által előző éjjel titokban feldíszített karácsonyfa állt. (Igen, ma már együtt díszítjük a karácsonyfát, de régebben ez is meglepetés volt.) Hároméves volt ekkor, és legkisebbként a családban valószínűleg ő is volt a legizgatottabb, így ébredés után azonnal felfedezőútra indult. “Ott! Gyertek! Gyorsan! De gyertek! Ott! Gyorsan!” – valami ilyesmit hadart. Szerintem az előző karácsonyokra még nem emlékezhetett, és annyira elbűvölte a plafonig érő, csillogó-villogó fa látványa, hogy szóhoz is alig jutott, és látszott rajta, nagyon szeretne egyszerre két helyen lenni: nekünk magyarázni, illetve a karácsonyfánál bontogatni az ajándékokat. Nem akarok nagyon szentimentális lenni, de ha körül kellene írnom a karácsony öröme tiszta, gyermeki megélésének fogalmát, ezzel az emlékkel tenném.

7. Szoktál alapítványokat támogatni? Most, hogy jön a karácsony, az emberek szívesebben adományoznak. Volt már erre példa a te életedben is?

Clara012: Kereset nélkül nem igazán szoktam pénzzel alapítványokat támogatni, vagy legalábbis nem jelentős összeggel, de az egyetemen szokott lenni olyan lehetőség, ahol apró tettekkel lehet segíteni, ezekkel szívesen élek évszaktól, ünneptől függetlenül.

Marcsi: Anyagi támogatást még egyetlen alapítványnak sem adtam, de étel- és ruhaadománnyal, illetve közösségi főzéssel már próbáltam segíteni.

8. Ha egy arcápolási termék lehetnél, melyik lennél a legszívesebben?

Clara012: Valami nagyon extra hidratáló, bőrnyugtató csodakrém szeretnék lenni, ami -természetesen – illat- és alkoholmentes, és bőrtípustól függetlenül használható lenne. Zsírosabb bőrre szükség szerint használandó éjszakai maszk, szárazabb bőrre mindennapi hidratálókrém. A csomagolás mindenképp valamilyen púderes, rózsaszínes színvilágú lenne, finom, nem feltűnő virágmintával, tubusos vagy pumpás kiszerelésben. Rózsaarany betűkkel lenne rajta az írás, és a nevében szerepelne, hogy sensitive vagy mild.

Marcsi: Egy “okos” antioxidáns szérum szeretnék lenni, amely megkoronázza a rutint, élmény használni, akár rövid távon is meggyőző, de hosszú távon mutatkoznak meg igazán az értékei. A csomagolás legyen funkcionális és csinos.


Köszönjük szépen a jelölést és a kérdéseket Smejkának és Nikinek. Természetesen mi is szívesen visszadobnánk nekik a labdát.
Szeretnénk jelölni a Teaszünet-díjra Zsófit és a Kittenish blogot, Kingát és a Kotyogóst/The Mokka Pot blogot, illetve Szilviát és a The purple haze blogot. Mindhárom bloggerben közös, hogy nem szűkítik egyetlen témára a mondanivalójukat, viszont a kivitelezés koherens, akár a bejegyzések megszövegezését, akár a képi világot tekintjük.
  • A Kittenish-t azért díjazzuk, mert álomszerű utazós bejegyzések találhatók itt. blog | Facebook | Instagram
  • A Kotyogóst/The Mokka Potot azért díjazzuk, mert a tea és a kávé is lehet mindennapi luxusital. blogFacebook | Instagram
  • A The purple haze-t azért díjazzuk, mert szép csendben az egyik legjobb magyar szépségblog lesz, amely javarészt koreai kozmetikumokkal foglalkozik. blogFacebook | Instagram

A nyolc kérdés a következő:

1. Ha egy alkalommal bárhova teleportálhatnál a Földön (oda és vissza) azzal a feltétellel, hogy csak egy percet tölthetsz ott, hova mennél és miért?
2. Ha lenne időgéped, melyik történelmi korszakba mennél vissza, mennyi időre és miért?
3. Mi 2017 kedvenc terméke számodra?
4. Szereted a karácsonyi/adventi vásárokat?
5. Hogyan kapcsolódsz ki? Mi pihentet igazán? Milyen a tipikus me-time rutinod?
6. A blogolás mellett miben kamatoztatod még a kreativitásod?
7. Mennyire tartod magad geeknek? Mennyire érdekelnek a technikai újítások?
8. Melyik híres emberrel töltenél el egy teaszünetet?
Mindhárom szerzőnek azt kívánjuk, legalább akkora örömöt jelentsen nekik a díj és a hozzá tartozó a bejegyzés elkészítése, mint amekkorát nekünk jelentett.

A Habos Kakaó követése: Bloglovinon Facebookon | Instagramon

Reklámok

Tea és kakaó | A Teaszünet-díj” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Hát ez a karácsonyi történet Marcsi! ❤ Nagyon édes!
    Hasonló kedves történet kis keresztlányom, nővéremék kislánya, mikor először – technikai okokból – reggelre jött az Angyal. Tudni kell róla, hogy kis szeleburdi… Reggel ő ébredt elsőként, átment a nappalin ki a mosdóba. Mikor jött vissza, akkor látta meg a gyönyörű karácsonyfát… Azóta is állítja, hogy az Angyal addig hozta, amíg ő pisilni volt, mert mikor ment, akkor még nem volt ott. 🙂

    Kedvelik 2 ember

    1. Ó, de aranyos, gondolom, nem számított a karácsonyfára reggel és nem is azt figyelte, így neki is akkora csoda volt ez, mint a testvéremnek, sok éve. A saját első, tudatosan megélt karácsonyára senki sem emlékszik a családomból, de a testvérem reakciójára mindig fogunk. 🙂

      Kedvelés

Kommentek

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s