Megoldások zsíros hajra? – Hajhelyzet

A Disney-feldolgozás miatt magyarul leginkább Aranyhajként elterjedt nevű, hosszú hajú lányt az eredeti Grimm-mesében Rapunzelnek hívják, a mese különböző magyar fordításaiban Galambbegyként, Ligetszépeként és Endíviaként is szerepel, a szöveghű változatban pedig Raponcként. A névadás teljesen logikus: a lányt az édesanyja (aki várandósként megkívánta a boszorkány kertjében növő salátát) miatt nevezik el az élete első szakaszát befolyásoló növényről. A raponc szó pedig különféle gyökér- és levélsalátákat jelöl a magyar nyelvben a 16. század óta. “Gyimgyomokról” lesz tehát szó? Nem, hanem a mese másik fő motívumáról, a hajról. És a hajmosásról. 

Lehet, hogy túlreagálom az évszakváltást, de úgy veszem észre, néhány hete gyorsabban zsírosodik a hajam: két-háromnaponta ráfér a mosás, a korábbi négy-öt helyett, mindegy, melyik samponomat használom. (A L’Occitane szinte biztosan “bűnös” valamennyire, de két-háromhetente egyszer kerül elő, úgyhogy nem ez jelenti önmagában a “problémát”.)  Szerettem volna a közkedvelt “cseréld le a samponod, mert hozzászokott a fejbőröd” legendán túllépni a kutakodás során. (És tudom, hogy valójában a háromnaponkénti mosási igény sem jelez túl gyorsan zsírosodó hajat, de az öt napig teljesen vállalható haj mégiscsak kényelmesebb.)

Mi áll a samponváltás városi legendájának hátterében?

Mivel a Beauty Brains vegyészeit is megkérdezték erről, az ő válaszukból indulok ki. A válasz lényege, hogy nincs tudományosan bizonyítható oka annak, ha úgy tűnik, hogy a samponunk nem működik, nem tisztít már úgy, mint korábban. De egy elméletet azért megfogalmaznak ezzel kapcsolatban. E szerint manapság az egyszerű, de például hidratálást ígérő (és ezt az ígéretet az összetevőlista szintjén is tartó, tehát szilikonokat tartalmazó) samponok is hatékonyabban működnek, tehát jobban hidratálnak, mint régebben egy kettő az egyben, tehát kondicionáló összetevőket is tartalmazó sampon. Ez egy idő után túl soknak tűnik. Jöhet egy mélytisztító sampon. A lerakódások eltűnnek, viszont egy idő után meg túl száraznak tűnik a haj, tehát itt az ideje a váltásnak.

A hajápolási termékekben jellemzően a dimethicone és a cyclomethicone szerepel szilikonként: előbbi nehezebb, beborítja a hajszálakat, utóbbi könnyebb, segíti a dimethicone egyenletes eloszlását. Mivel a cyclomethicone elpárolog, általában a hajban hagyható (leave-in) és dúsító termékekben szokták használni. (Így már érthető, miért annyira rövid távú a hatásuk.)

A zsíros haj, a hajmosás és a habzóanyagok

Több helyen olvastam, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben (és egészségesen működő fejbőr esetében) a gyakoribb hajmosástól nem lesz zsírosabb a haj. A faggyúmirigyeket ugyanis nem stimulálják a habzóanyagok. A Beauty Brains vegyészei pedig egy – hasonlóan régi – tanulmányra hivatkozva állítják, hogy a faggyúmirigyek aktivitását a fejbőrön keletkező faggyú és annak hiánya befolyásolja: a hajmosás során eltávolított olajat pótolni kezdik a faggyúmirigyek, majd az újonnan keletkezett faggyú egy bizonyos szint elérése után egyrészt mechanikai jelet (nyomás) küld a mirigyeknek, hogy leállhatnak, másrészt kémiait. Vagyis elvileg az egészségesen működő fejbőr mindig csak a szükséges olajmennyiséget termeli meg, és ezen nem ront a gyakoribb hajmosás.

De azért nem mindegy, mivel mosod a hajad. Például az arclemosókban, babafürdetőkben leggyengédebbnek számító nemionos tenzidek a Cosmión olvasottak szerint “megterhelhetik a hajat és gyorsabb zsírosodást okozhatnak”. Ugyanitt olvasható információ az arclemosók, babafürdetők, tusfürdők és samponok mosóaktív hányadáról, amely a mosóerőt jelöli és amelyet a habzóanyag mennyisége befolyásol. Mivel a nemionos tenzidek hajzsírosító hatásáról máshol nem találtam információt (plusz azt tudjuk, hogy a faggyúmirigyek működését nem befolyásolják), azt hiszem, a babafürdetős hajmosás bizonyos esetekben szimplán csak nem elég hatékony, vagyis mosás után is marad valamennyi olaj a fejbőrön, így tényleg úgy tűnhet, gyorsabban zsírosodik a haj. (Pedig nem a termelés sebessége nőtt, hanem az eleve a fejbőrön maradt faggyúhoz csatlakozik az újonnan termelt mennyiség.)

Kedvenc babafürdetőim kíméletes összetétellel

A lerakódások és a habzóanyagok

A fejbőrön maradt olaj problémája visszavezet a cikk elején fölvezetett problémához: a szilikon felhalmozódásához a hajon. Szerencsére nem szükséges áttérni a szódabikarbónára és ecetre. A FutureDerm idevágó cikke szerint a leghatékonyabb “mélytisztító” tenzidek az SLS, SLES, a Sodium C14-17 Alkyl Sulfonate (Olefin Sulfonate) és a Cocoamidopropyl Betaine. Csakhogy – és ezt a cikk sem tagadja – ezek közül főleg az SLS az, amelynek az irritáló hatása nem feltétlenül ellensúlyozza a fenti pozitív tulajdonságát.

Azért tartom fontosnak, hogy a hajmosás eszközeit is megnézzük azzal az alapossággal, amellyel az arcápolási termékeinket szoktuk, mert már régóta lehet olvasni különféle nem szokványos hajmosási módszerekről és az ehhez kifejlesztett, speciális termékekről, amelyek beharangozása kisebb csodát ígér, pedig az összetevőlistában általában semmi szokatlan nincs.

• A no-poo módszert alkalmazók nem használnak bolti samponokat, hanem pl. szódabikarbónát és ecetet vagy csak tiszta vizet. (A cél általában a “kemikáliák” elkerülése, de mivel mind a szódabikarbónának, mind az ecetnek, mind a víznek van vegyjele, ennek a megalapozottságára nem vesztegetek több szót.)
• A co-wash módszer mögött a conditioner-only, vagyis a csak balzsammal történő “hajmosás” áll. Az eredmény valahol a csikorgóan tiszta és a kétnapos haj között áll. (Hiszen szinte biztosan nem távolítódik el minden zsír a fejbőrről.)
• A pre-poo azt jelenti, amikor hajmosás előtt fölviszünk a hajunkra valamilyen pakolást, maszkot, olajat, majd ezt kiöblítjük, ezután használjuk a szokásos samponunkat. A módszer azoknak válhat be, akiknek a vékony szálú, könnyen lelapuló haját elnehezíti a hajmosás utáni balzsamozás.

Mi a helyzet nálam? – Leltár és tervek

Nem újdonság, hogy kétféle babafürdetőt és kétféle, száraz hajra való sampont váltogatok hajmosáshoz. Van még egy nem rendszeresen használt pakolásom (inkább balzsamként szoktam bevetni) és két hajvégápolóm.

• Babylove Sensitive Pflegebad
• Babylove Waschbalsam
• L’Oréal Paris Elseve Extraordinary Oil tápláló sampon
• L’Occitane Aromachologie helyreállító sampon
• Kallos Latte hajpakolás
• L’Oréal Paris Elseve Extraordinary Oil selymes olaj a krémben
• Helia-D hajvégápoló szérum

A babafürdetőket a kíméletességük miatt szerettem meg samponként, az Elseve szulfátos-szilikonos-olajos, puha és fényes lett tőle a hajam, ahogy a L’Occitane-tól is (ez szilikonmentes, szulfátos-olajos), de valószínűleg ez így túl sok a fejbőrömnek: a babasampon nem távolít el minden zsírt, és ezen a másik két sampon által hagyott szilikon-, illetve esetleges olajréteg sem segít. (A hajvégeim meg persze szárazak, örülnek az ápolásnak.)

Mivel nem tartom opciónak, hogy minden nap mossam és szárítsam a hajam, bármennyire kíméletes is, a babafürdetős hajmosással most le fogok állni egy időre. Lehet, hogy már ez is eredményt hoz a zsírosodás tekintetében. Egyelőre harmadik sampont sem akarok venni a meglévő két szulfátos mellé. De kicsit tanácstalan vagyok. Talán a szilikonmentesség miatt a L’Occitane rendszeres használatára fogok áttérni, de mivel a hajvégeim emellett igénylik az ápolást, megpróbálkozom a pre-poo-val, hadd fogyjon a Kallos Latte. (Úgysem fog.)

Ha tetszett, amit olvastál, többféle felületen követheted a Habos Kakaót: Bloglovin | Facebook | Instagram.