A zsákmány feldolgozása – Essence, S-he, Trend It Up | Tesztek

Előzetesen tájékozódunk az áldozatok tulajdonságairól: mit mondanak róluk mások? Aztán kilessük a szokásaikat: hol bukkannak fel rendszeresen? Az elejtendők komplett listájával, némi adrenalinnal a vérünkben indulunk zsákmányt szerezni, és ha mindegyik áldozatot sikerült levadászni, otthon indulhat a feldolgozás. 

Azt hiszem, írtam már ízlésesebb bevezetőt is, de ha még mindig itt vagy és olvasol, akkor megnyugtatlak: mások véleménye a Krémmániát és a blogokat, esetleg a Youtube-ot jelenti, a rendszeres felbukkanási hely jelen esetben a DM-et, a megvásárolt sminktermékeket pedig itt emlegetem utoljára zsákmányként, mert úgy érzem, ha már egyszer minden állatkísérlet-mentes márkáktól származik, nem illik ide ez a szó.

Életem első alaplakkja

Remélem, Clara012 nem haragszik meg, ha elárulom, hogy csodaszép manikűröket készít és hatalmas gyűjteménye van körömlakkokból. Nem csoda, ha elszörnyedt, amikor megtudta, hogy én bizony képes vagyok egy-két rétegnyi színnel és fedőlakkal lezavarni a körömfestést. A Trend It Up Base & Protect alaplakkot is az ő ajánlására vettem meg. Mivel nem vagyok a téma szakértője, kérlek, így vedd figyelembe a véleményem. Engem összességében zavar az egy plusz réteg (fölkenés, száradás), a gyakorlatlanságom miatt azt sem mindig találom el, hogy mennyire vastag/vékony réteget érdemes fölvinni. De az ecset kényelmes, a kupak fogása szerintem nagyon jó, a lakk kiegyenlíti az apró egyenetlenségeket és valóban meghosszabbítja a manikűr életét.

Szeretem, ha van valami a körmeimen, de mostanában nem mindig vágytam színre. Mivel az alaplakk száradás után is ad egy kis opálos színt a körmeimnek, ha erre ráhúzok egy réteg fedőlakkot, olyan natúr, de azért mégis ápolt hatást keltő manikűrt kapok, amelynek az egyik legfőbb előnye, hogy pillanatok alatt elkészül.

Életem második primere

Sejtheted, hogy a legfőbb elvárásom a Trend It Up Expert Perfection primerrel szemben a pórusok feltöltése volt. Az sem tartott vissza, hogy a Krémmánián még senki sem véleményezte, mert az INCI-ben nem találtam kivetnivalót, a csomagolás – pumpás tubus – nagyon tetszett és a teszter sokkal kellemesebb érzetű volt a kezemen, mint a Maybelline versenyzője.

A csomagolás továbbra is nagyon tetszik – olyan elegáns a fehér, irizáló tubus a fekete betűkkel -, de sajnos a kupak több helyen is végigrepedt, pedig nem ejtettem el és nem dobáltam. A primer maga barackszínű, ragacsos. Nem elkenni szeretem a bőrömön, hanem “beledolgozni” a pórusokba.

Őszintén szólva nem vettem észre, hogy ettől egyenletesebb lenne a bőröm felszíne a kritikus helyeken, még csak mattabb sem lesz. De az alapozás mégis szebb, egyenletesebb és szerintem tartósabb is. Illetve azt vettem még észre, hogy mindenféle púderes textúra (fixáló, pirosító, bronzosító) szebben mutat, jobban beleolvad az alapba, mint primer nélkül. (De sokszor sminkelem úgy magam ezen a nyáron, hogy a primerre mindössze egy kis korrektor és átlátszó púder kerül, az alapozót elhagyom.) Két pumpálásnyit szoktam egyszerre használni belőle. Nem tudom megítélni, mennyire fogy gyorsan, de ha elfogy, a The Ordinary valamelyik primerét szeretném megvenni.

Életem második szemhéjalapja

Smejka annyiszor említette, hogy ez a kedvenc szemhéjalapozója (egyébként a Testvérkódex Mesyjének pénztárcabarát válogatásába is bekerült mostanában), hogy úgy döntöttem, ezt veszem meg az elfogyott RdeL Young helyére.

A S-he Stylezone szemhéjalap kiszerelését sokkal jobban szeretem, mint a RdeL Young tégelyes-belenyúlkálós verzióját, és úgy látom, a minőségben is van különbség: a S-he állaga nagyjából olyan, mint egy folyékony korrektoré, és mivel elég narancsos-barackos a színe, az ereket is egész szépen elfedi a szemhéjamon.

Korábban is említettem már, de tényleg nagyon örülök annak, hogy a gyengébb minőségű, világosabb színek sem csomósodnak össze rajta. A Zoeva Cocoa Blend színei meg nem fakulnak, nem gyűrődnek rajta. Szóval jó ez a kis szemhéjalap, szerintem megéri az árát, és bár számomra a S-he valahogy olyan jellegtelen márka, örülök, hogy mások nyitottabb szemmel járnak a drogériában, mint én, és nem restek megosztani, ha ilyen korrekt termékre bukkannak.

A szemöldök kiteljesedése

Azt hiszem, a Trend It Up vízálló szemöldökceruza egy olyan darab a készletemben, amely nélkül tudnék élni, de ennek mindössze annyi az oka, hogy kicsit mellélőttem a színnel. (Na jó, a S-he szemhéjalappal kapcsolatban az előbb a levadászni szót akartam használni, most megint itt egy ige ebből az asszociációs láncból. Nem furcsa, mennyire áthatja a vadászat allegóriája azt a nyelvet, amellyel a beszerzéseinkről beszélünk?) Szóval a szín (010) sötét lett, de a háromszögletű kialakítás és a kis kefe nekem nagyon tetszik. Lehet vele vonalkázni, de aztán át szoktam fésülni az egészet a természetesebb végeredményért, és így ez a puha textúra mintha kicsit dúsítaná a szemöldököm.

A kezemen azért látszik piros folt, mert alig tudtam lesúrolni a mindjárt következő tus színmintáját.

A kedvenc felhasználási módom az, ha a szemöldökömet először a ColourPop szemöldökkrémmel satírozom át, majd az ívet és a szemöldököm végét a Trend It Up ceruzával kicsit sötétítem, kiemelem. Időigényesebb, de nekem ez a verzió adja meg az abszolút good brow day élményt.

Nem teszteltem, hogy valóban vízálló-e a ceruza, de az biztos, hogy ott marad, ahová kentem. Micellás vízzel különösebb dörzsölés nélkül lejön. Ha kisebb lenne a fej átmérője, még jobban szeretném, de azt hiszem, ez nem fogja az újravételt megakadályozni, csak majd ügyesebben választok színt. Nem fogy túl gyorsan.

Esetem a je ne sais quoi-val

Azért került ide ez az esztétikai alapfogalom (vagyis az a gondolat, hogy a szépség definiálhatatlan, mert nem tudjuk pontosan megmondani, mi is ez), mert én sem tudom pontosan, mitől tetszik nekem a Trend It Up Intense Color vízálló szemhéjtus, de nagyon tetszik.

A fekete tus mellé és helyett szerettem volna valami színesebbet, finomabbat. Ez a bronzbarna szín rajtam szerintem nagyon természetesen mutat, úgy emeli ki a pillasort, hogy valójában alig tűnik fel a jelenléte. (Két sminket is mutattam vele korábban.) A festék állaga pont jó: híg, de kezelhető, sőt szerintem minden használat után egyre sűrűbb. A vonalat lehet igazítani, vastagítani, nem szedődik vissza a már félig megszáradt réteg, de elvenni nem olyan könnyű belőle a vízállóság miatt. Az ecsettel finom, vékony vonalat lehet húzni a szempillatőbe. Hátrány, hogy ilyenkor a pilláim töve összetapad, és kicsit nehezebb szépen, csomómentesen kifesteni őket. Lemosáskor a micellás víz inkább csak meglazítja, az olajos lemosó szedi le teljesen. Illetve megemlítem még, hogy szerintem elég picike a mennyiség: míg a Maybelline tégelyes darabja egy fél életre elég, ez a 3 ml szerintem legkésőbb ősszel el fog fogyni. De legalább nem romlik meg. Összességében ez a tus a készletem különlegessége, szívesen kipróbálnám más színben is.

Hercegnőpillák

Az előző Essence-fiaskó és a Maybelline-baklövés (mintha azt ígértem volna, hogy nem lesz több vadászatos metafora) után végre egy olyan spirálom van, amelyet örömmel használok. Az Essence Lash Princess False Lash Effect megdicsőülése következik.

• Közvetlenül a felbontás után is nagyon szépen lehet vele dolgozni: a festék állaga számomra pont jó, nem túl híg, nem túl száraz.
• Nem potyog, nem pereg, nem maszatolódik.
• Szeretem ezt a kúpos kefét, kisebb az esély, hogy összemázolom  a szemhéjam.
• Egy réteg is szép, két réteg sem sok.
• Dúsít és hosszabbít, egy icipicit ível is.
• Micellás vízzel és olajos lemosóval maradéktalanul eltávolítható, nem kell súrolni.
• Egyszerűen örömmel használom.

Annyit tudok felhozni ellene, hogy több mint egy hónapnyi használat után úgy érzem, még maximum egy hónapot húzok ki vele. Ezt ellensúlyozza, hogy nem csillagászati az ára.

Umpalumpa bronzosítója

Voltam már umpalumpa, akkor, amikor a második legsötétebb Bourjois CC krémet kenték az arcomra. Nem kedves emlék. De most egy másik umpalumpáról lesz szó, mégpedig a krémmániásról, aki olyan szépeket írt egyszer kommentben a Krémmánia blogon az Essence Luminous Matt bronzosítóról, hogy megvettem.

A belső körben található  világosabb szín selyemfényű, a külső körös sötétebb pedig matt. Főleg a világosabb szín nagyon porol, és egyik sem túlzottan pigmentált. Ez utóbbi tény megkönnyítheti a hozzám hasonló kezdő felhasználók dolgát, hiszen az építgetés miatt nehezebb eltúlozni a mennyiséget.

Bár a csomagolás a szokásos, táskába dobálást nem igazán bíró essence-es, mégis szívesen utaztatom, mert finom, barackos-bronzos szemfestést is lehet készíteni vele. Belső körös szín a belső szemzugba, a kevert szín a teljes szemhéjra, a külső körös pedig a mélyítővonalba. Néhány suhintás a járomcsont alatt, kompakt összezár, csíny letudva.

Szerintem ez egy szép és használható bronzosító, de valószínűleg sokakon túl narancssárgás lenne. A tartóssága olyan öt-hat óra.

Bónuszként két kép: egy talán kissé túlbronzosított (mit is írtam az előbb a túlzásokról?) és egy szemöldök-centrikus.

Zárás

Miközben lassan elcsendesül a Trend It Up körüli hírverés és elkezdődött a szokásos készletkiszórás az Essence-nél és a Catrice-nál, egy ideje azon gondolkozom, hogy ezek a márkák olyanok a sminkelés terén, mint a fast fashion az öltözködésben: követhetetlenül gyakran érkeznek az ígéretesnek tűnő friss, szezonális és limitált kollekciók, mesterségesen gerjesztik körülöttük a hype-ot azzal, hogy egyik-másik be sem kerül Magyarországra, és potom pénzért szabadulnak meg a maradéktól, ezzel is fokozva a fogyasztást.

Nem tudok semmit a sminktermékek gyártásáról, szóval csak remélem, hogy a párhuzam itt kimerül, és nem folytatódik az embertelen körülmények közötti előállításban. De sejtem, hogy gondos piackutatás előzi meg a termékek árának beállítását, hogy teljes áron is jó vételnek tartsam, és csak csendben jegyezzem meg az esetleges hibákat, ha pedig valami tényleg használhatatlan, nem vesztettem sokat, és úgyis jön a következő kollekció, majd azzal nagyobb szerencsém lesz. És ez az, ami zavar. Szándékosan fogalmazok E/1.-ben, mert ezek az én személyes problémáim, senkit sem szeretnék megbántani. Megfizethető, jó minőségű és megbízható, észszerű színválasztékú kozmetikumokat álmodok a drogériákba, képzett eladókat és természetes fényt.

Hogy ne ilyen teoretikusan zárjam ezt a bejegyzést, mesélek még valami személyeset. Ezzel a nyár eleji bevásárlással, amelynek az eredményét most megmutattam, olyan bőségessé és teljessé vált a sminkkészletem, hogy a korábbi évektől eltérően most nem érdekelnek a kifuttatások. Mivel még mindig nem vagyok tisztában a számomra előnyös színekkel, nem szeretnék a kihagyhatatlanul alacsonynak tűnő ár csapdájába esni mondjuk egy rúzzsal vagy pirosítóval. (Arról nem is beszélve, hogy mindkettővel bőségesen el vagyok látva.) De nem akarok mártírszerepben tetszelegni („mindenki vásárol, csak én maradok ki a jóból”), ezért elárulom a stratégiámat: mivel szeretnék színtanácsadáson részt venni, nyitottam egy kis perselyt, amelybe hetente beleteszek egy meghatározott összeget. Emlékszem, korábban az ilyen leárazások során szereztem be azokat a monókat, amelyeket a legutóbbi selejtezéskor kidobtam (mert sem a színnel, sem a minőséggel nem voltam elégedett, és már iszonyú régi volt mind) – ha csak két monó árát „spórolom meg” hetente, máris hajszálnyival közelebb kerültem a célomhoz, illetve tanulok egy kis önfegyelmet is. Ez az én történetem, de nagyon jól tudom, hogy azok, akik

• épp most kezdenek el sminkelni, és mindenfélére szükségük lenne, lehetőleg nem drágán vagy
• tökéletesen tisztában vannak az adottságaikkal és előnyös színeikkel vagy
• van egy/több kedvencük, amely meg fog szűnni,

ilyenkor kincsekre lelhetnek, és ez szerintem is nagyon jó. Én most egyik kategóriába sem esem bele, ezért máshol keresem a kincset.