Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? – Acure marulaolaj | Teszt

Régebben esténként a szüleimmel megnéztem az M1-en a híradót. Emlékeim szerint a tőzsdeárfolyamok változásának ismertetésében a nyersolaj hordónkénti árának követése is helyett kapott, apukám el is magyarázta, hogy részben ezen alapulnak a hazai benzinárak. Ez is eszembe jutott, amikor egy hónapon keresztül azt hittem, nagyjából pénzkidobással volt egyenlő megvenni az Acure marulaolajat. Az elmúlt két-három hétben viszont sokat finomodott a véleményem. Erről szól a mai bejegyzés, illetve – áttételesen – a tudatos vásárlásról is. 

Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen-

Az Acure marulaolajat hűbelebalázs/amatőr módjára vettem meg és kezdtem el használni. Listázom a hibákat:

1. Régóta a kívánságlistámon volt a marulaolaj az Oh My Brush blogon olvasott pozitívumok miatt, de egyébként nem néztem alaposan utána. Aztán jött egy akció az iHerbön, és a Madre Labs retinolos szérum mellé ezt is megrendeltem.

2. Annyira örültem a szérumnak és az olajnak, hogy amikor megérkeztek, ebben a nagy örömömben egyszerre kezdtem el használni őket. Persze ki is jött egy-két pattanásom, agyalhattam, hogy vajon melyik a hibás. Végül is (majdnem) mindegy, mert ez egyszeri eset maradt, nem jött ki azóta pattanásom se a retinoltól, se a marulaolajtól. (Egyébként talán inkább a retinol okozhatta, mert a hámsejtek cserélődésének felgyorsításával a bőr alatti “tisztátalanságok” is hamarabb felszínre kerülhetnek, éppen úgy, ahogy az AHA vagy a BHA esetében.)

iherb unboxing

Ezt a bejegyzést viszont inkább a megfontoltság jegyében szeretném elkészíteni, úgyhogy az elején kezdem.

Miért lehet jó a növényi arcolaj a bőrnek? Milyen bőrnek? Melyik olaj?

Négy cikket olvastam a FutureDermön e témával kapcsolatban: 1. forrás | 2. forrás | 3. forrás | 4. forrás. Lássuk a legfontosabb információkat!

  • A növényi olajok, amelyeket az arcápolásban is használnak, kétféle módon viselkedhetnek:

1. okkluzívként – elzáró réteget hoznak létre, így az eleve adott nedvesség benne marad a bőrben (de “csak” a mélyebb rétegekben). Viszont önmagukban nem hidratálják a bőrt;

2. emolliensként – szintén segítenek megtartani a bőrnek a benne lévő nedvességet, ugyanakkor a bőr átjárhatóságát is növelik, ezért a bőr több vizet képes megtartani, illetve az olaj előtt fölvitt hatóanyagok könnyebben/jobban beszívódnak.

Közbevetés: a bőrnek három fő rétege van, a hám/epidermis, irha/dermis, és bőralja/hypodermis. Az epidermis négy rétegből áll, de tenyéren és talpon kiegészíti egy ötödik réteg. A víz a dermis-ből és az epidermis alsó rétegei közül diffúzióval mozog fölfelé, a hám legfelső rétege, a stratum corneum elszarusodott sejtjei felé. A bőr hidratáltságát az alapján állapítják meg, mennyi vizet tartalmaz a stratum corneum. A stratum corneum egyik feladata az lenne, hogy útját állja a vízvesztésnek, de ha nem tud ennek eleget tenni, akkor az okkluzív olajok segíthetnek. (A víz mozgását a vízmegkötők/humektánsok – pl. glicerin, hialuronsav – segítik fölfelé, a mélyebb rétegekből, másrészt vizet kötnek meg a levegőből, feltéve, hogy az kellően párás.) Az emolliens olajok általában akkor viselkednek okkluzívként, ha túl nagy mennyiségben alkalmazzuk őket. Egyébként lehet vízmegkötő tulajdonságuk is amellett, hogy pici cseppek formájában kitöltik a laphámsejtek közötti réseket, így simítják, puhítják a bőr felszínét.

oil-in-water-1438325

  • Mi következik mindebből?

1. A vízhiányos bőrt hiába kenjük csupán okkluzív olajjal, nem fogjuk tudni orvosolni a problémát. Okkluzív növényi olajok például: avokádó-, mandula-, olíva-, ricinus-, sárgabarackmag- és szezámmagolaj. (Egy másik Futuderm-cikk szerint okkluzív a jojoba-, a napraforgó-, a ligetszépe és a szójaolaj is.)

2. Az okkluzív olajokat zsírhiányos bőrre lehet érdemes kenni.

  • Milyen emolliens növényi olajok vannak?

A FutureDerm szerint ilyen az argán-, a kókusz-, a pálma- és a pequiolaj. Ezek tehát jók lehetnek a vízhiányos bőrre. Az emolliensek közepes, illetve hosszú szénláncú zsírsavakat tartalmaznak, például laurin-, linol-, linolén- és olajsavat. Viszont arról, hogyan különböztetjük meg az okkluzív és az emolliens olajakat, egy szót sem ejtenek. Egy frissebb cikkben felállítanak egy – egyébként szubjektívnek tűnő – sorrendet néhány olaj tömege alapján, a legkönnyebbtől a legnehezebb felé haladva:

  • teafaolaj
  • édesmandulaolaj
  • argánolaj
  • jojobaolaj
  • olívaolaj
  • szezámmagolaj
  • szőlőmagolaj
  • ricinusolaj
  • avokádóolaj
  • kókuszolaj

A felsorolás lényege az lenne, hogy lássuk, nem mindegy, milyen sorrendben kenjük magunkra az olajokat. De ki az, aki egynél többet ken magára, és nem olajkeveréket használ? A FutureDerm egyébként óva int az olajok otthoni kevergetésétől, valószínűleg ezt a rétegezést kínálja alternatívaként, ehhez nyújt segítséget. De szerintem csak összezavarja az olvasót, hiszen például az egyik cikkben emolliensként említi a kókuszolajat, a másikban pedig utolsó rétegként, vagyis nyilvánvalóan “csak” okkluzívként javasolja.

drops-1715831

  • Miért az esti rutinban érdemes olajat használni?

Mert a testünk hőmérséklete éjszaka a legmagasabb, és ez segíti a beszívódást.

  • Mi a helyzet a zsíros/aknés bőrrel?

A FutureDerm csak lemosóként ajánlja az olajat zsíros bőrre, a “hasonló a hasonlóban oldódik”-elv alapján ugyanis növényi olajokkal elvileg fel lehet oldani a pórusokban rekedt faggyút. (Bár a szalicilsavas arctisztítók a cikk szerint jobbak erre a bőrtípusra.)

Mivel a FutureDermön olvasott cikkek nem szolgáltak mindenben egyértelmű információkkal az olajokról, egy kozmetikai DIY-blogon folytattam az olvasást. (Ezt az oldalt a Tudományos Szépség írója ajánlotta, innen is köszönöm!) Lássuk, mit tanultam a Swiftcraftymonkey-n!

A bőrérzet alapján könnyű, közepesen nehéz és nehéz olajakat különböztetünk meg. (A cikk írója a komedogenitás fokát is jelöli, de ezzel nem foglalkozom, mert e kérdésben inkább az egyéni tapasztalat a mérvadó.)

Könnyű olajok:

  • sárgabarackmag-olaj
  • kókuszolaj
  • szőlőmagolaj
  • mogyoróolaj
  • sáfrányosszeklice-olaj
  • szójaolaj
  • napraforgóolaj
  • édesmandulaolaj

Könnyű/közepesen nehéz olajok:

  • kendermagolaj
  • jojobaolaj
  • szezámolaj

Közepesen nehéz olajok:

  • makadámiaolaj
  • rizskorpaolaj

Nehéz olajok:

  • avokádóolaj
  • ricinusolaj (A blogger a listában szereplő olajoknál egyedül ennél írja, hogy barriert képez, vagyis okkluzív tulajdonságú.)
  • olívaolaj

sunflower-744232

De nem a bőrérzet dönti el, melyik olaj való a bőrünknek (ez inkább kényelmi szempont), hanem a zsírsav-összetétel.  Egyrészt érdemes lehet azokból az olajokból válogatni, amelyeknek a zsírsav-összetétele az emberi faggyúéhoz hasonlít, másrészt bár első pillantásra nem tűnhet jó ötletnek olajat kenni az egyébként is zsíros bőrre, kutatások szerint a kulcs egy esszenciális zsírsav, a linolsav. Kimutatták ugyanis, hogy az aknétól szenvedők bőrében alacsony a linolsav szintje (ugyanúgy, ahogy az atópiás dermatitisszel küzdőkben is). A linolsav külső vagy belső alkalmazása  pedig segíthet a pattanásoktól való megszabadulásban. (Természetesen egy olaj sem lesz csodaszer önmagában a pattanásos bőr számára.) Vagyis pattanásos (de vízhiányos) bőrre olyan olajat lehet érdemes használni, amelyben magas a linolsav koncentrációja. A könnyű bőrérzetű mogyoróolaj például éppen ezért nem a legjobb választás pattanásos bőrre. (A Swiftcraftymonkey-n egész olajkatalógus található egyébként, benne egzotikus olajokkal is, de a marula pont kimaradt.)

Megjegyzés: ez a poszt – talán kevéssé érdekes módon – egy tanulási folyamatot is rekonstruál. Fogok még az olajokkal kapcsolatban tájékozódni, mert úgy látom, érdemes. Most viszont rátérek arra a kérdésre, amelyet szerintem magában már e bejegyzés minden olvasója föltett:

Mikor jön végre képbe a marulaolaj?

A következőket egy SkinPhd-cikkben olvastam. A marulaolajat az Afrikában őshonos marulafa magjából sajtolják. A növény minden részét igyekeznek hasznosítani, a gyümölcstől kezdve a kérgen át a levelekig. A marulaolaj egyszeresen telítetlen (egy kettős kötést tartalmazó) zsírsavakban gazdag.

E cikk szerzője azzal magyarázza a marulaolaj jótékony hatásait mind száraz, mind zsíros, mind aknére hajlamos bőrre, hogy ez az olaj gyorsan felszívódik, nem hagy nehéz, zsíros érzetet maga után. Pedig az előbbiekben láttuk, hogy a bőrérzet mellett sokkal fontosabb az összetétel, a nekünk fontos linolsav pedig nem egyszeresen, hanem kétszeresen telítetlen zsírsav. Mindenesetre a transzepidermális vízvesztést, úgy tűnik, ez az olaj is kiválóan képes megakadályozni, mindenféle bőrtípuson.

A SkinPhD szerint a marulaolaj gazdag antioxidánsokban, vagyis hasznos eleme lehet a bőröregedést megelőző rutinnak. További jó hír, hogy ez az olaj nagyon stabil, ellenálló az oxidációval szemben, vagyis nem romlik, avasodik meg könnyen a felbontás után sem. Csakhogy az olaj e tulajdonsága azzal magyarázható a magas antioxidáns-koncentráció mellett, hogy jobbára egyszeresen telítetlen zsírsavakból áll, amelyek kevésbé hajlamosak az oxidációra, mint a többszörösen telítetlenek. Szóval nekem picit úgy tűnik, hogy amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon: a marulaolaj antioxidánsokban gazdag, stabil olaj, viszont a zsírsav-összetétele miatt pattanásos bőrre nem ez a legjobb választás.

Ebben a FutureDerm-cikkben részletesen kielemzik a marulaolaj összetételét:

  • zsírsavak: 67,2% olajsav (a gyulladáscsökkentésben van szerepe, illetve csíraölő hatású) 14,1% palmitin- (védőréteget képez a bőrön) és 5,9% linolsav (emolliens). Itt is jól látszik, hogy a marulaolaj javarészt olajsavból, vagyis egyszeresen telítetlen zsírsavból áll. Jó hír, hogy van benne linolsav is, igaz, laikus szemmel úgy tűnik, hogy nem túl sok.
  • vitaminok (antioxidánsok): C- és E-vitamin – amellett, hogy meggátolják az olaj avasodását, védik a bőrt az UV-sugárzás ellen. (Mivel a legtöbben általában éjszakára kenünk olajat, és reggel lemossuk a maradékot, ez utóbbi tény nem sokat számít szerintem.)

Tapasztalataim

Egy ideig nem láttam semmi hatását a marulaolajnak, ekkor támadtak a pénzkidobással kapcsolatos, sötét gondolataim. Aztán egyszer teljes sminkben töltöttem az egész délutánt és estét. Sminklemosás, arctisztítás és a jelenleg szokásos rutin – tonik, esszencia és hidratálókrém – után (nem hámlasztottam és retinolt sem kentem) még mindig nagyon száraznak és megviseltnek éreztem a bőrömet, de már túl álmos voltam ahhoz, hogy kimásszak az ágyból, és bekenjem az arcom olajjal is. Másnap reggel sem volt jobb a helyzet, de nappalra nem akartam olajat felvinni. Így csak következő este használtam ismét a marulaolajat. A bőröm húzódása szinte azonnal megszűnt.

 

Pozitívumok:

  • Mostanra eljutottam odáig, hogy esténként gyakorlatilag hiányzik a bőrömnek (ez) az olaj. Leginkább azokon a reggeleken látom nagyon szépnek a bőröm, amikor retinol és hidratáló után használom. Ez valószínűleg inkább a retinol érdeme, de ettől függetlenül jó érzés magamra kenni.
  • Egy csepp (egy pumpálásnyi) elég belőle. A kevesebb tényleg több. Két pumpálásnyit már nem szív be az arcom, a párnahuzatnak meg nincs szüksége anti-agingre. (Az olajat február elején kezdtem használni, mostanra kb. az egyharmada fogyott el.)
  • Tényleg megőrzi a bőröm puhaságát, hidratáltságát.
  • Reggelre nem érzem zsírosabbnak tőle a bőröm.
  • Esti ajakápolásra is bevált, önmagában, illetve egy másik ajakápolót “megkoronázva” is.
  • Az olaj illata egyáltalán nem kellemetlen. (Nem használtam még argánolajat, de tudom, hogy azzal kapcsolatban például sokan panaszolják, hogy kellemetlen illatú.)
  • Egy alkalmat leszámítva nem tapasztaltam pattanásosodást.
  • Az olaj előállítása elvileg afrikai nőknek ad munkát, hurrá-hurrá! Mivel egy liter marulaolaj ára nagyon durva becsléssel 134.000 Ft-ra jön ki a 30 ml-es kiszerelés árazása alapján, nagyon remélem, hogy ebből tényleg jut valamilyen tisztességesebb fizetés a piszkos munkát végzőknek is, és nem csak a magát családi vállalkozásnak nevező Acure cég tulajdonosai keresik vele hülyére magukat.

Negatívumok:

  • Mostanában gyakran írom ezt a tesztekben, de sajnos már megint a gagyi csomagolásra kell panaszkodnom. Elvileg lenne nyitott és zárt állása is a pumpának, de gyakorlatilag bármilyen pozícióban lehet belőle olajat kinyerni. Ez annyit jelent, hogy ezt a terméket sem tudom utaztatni.
  • Mivel korábban nem használtam rendszeresen arcolajat, nem tudom másokkal összehasonlítani, nem tudom, más olajok milyen érzetet hagynak maguk után. Ez az olaj szerintem picit sűrűbb, a vizes-géles textúrájú rétegeken mégis szépen el lehet oszlatni, persze azért “bele kell dolgozni” a bőrbe. Viszont érzem – és leginkább látom, mert fénylik a bőröm -, hogy van valami az arcomon, még legalább harminc percig. Ez inkább csak kekeckedés, végül is erre – gondolom – mindenki számít, aki olajat kezd használni. De nagyon kíváncsi vagyok az olvasói tapasztalatokra.

Összességében:

Nem tudom, vannak-e pszichés tényezők a háttérben, vagyis, hogy inkább meggyőztem magam arról, hogy ez az olaj jó, semmint, hogy elismerjem, nem volt rá szükségem. Még most sem teljesen kiforrott a véleményem, bizonytalan vagyok. Ha ez az olaj valóban segít meggátolni a bőr öregedését, azt most még úgysem látom. Az, hogy úgy érzem, hiányzik, ha nem kenem magamra, szerintem végső soron azt jelenti, szereti a bőröm. És nem is tudom, hogy magyarázzam el pontosan, de ad egy csipetnyi (pumpálásnyi?) luxusérzetet az esti rituáléhoz. Drága placebo? Lehet.

Beszerzés: iHerb.

DSCF3111

Zárszó

Tudom, hogy nagyon hosszúra nyúlt ez a bejegyzés, de mivel a szubjektív tapasztalataimnál megemlítettem egy mondat erejéig az argánolajat, szeretnék még kitérni arra is, hogy a zsírsav-összetétel alapján hogyan hasonlítják össze a FutureDermön ezt, illetve a marulaolajat. Azt már tudjuk, hogy a marulaolajban az olajsav van jelen magas százalékban, az argánolajban viszont a linolsav, ettől lesz az utóbbi olaj könnyebb, mint a marula. A szerző éppen ezért inkább száraz bőrre javasolja a marulát, zsírosra pedig az argánolajat. Elég leegyszerűsítőnek tűnik, de azt hiszem, nekem (sajnos) ennyi elég ahhoz, hogy a legközelebbi olajvásárláskor – ami talán augusztusban lesz esedékes – argánolajat keressek. De ez legalább már tudatos vásárlás lesz (?).

Ha tetszett, amit olvastál, Bloglovinnal is követheted a blogot!

A Habos Kakaó Facebook-oldalát itt találod.

Advertisements

Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? – Acure marulaolaj | Teszt” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nagyon hasznos cikk, szívesen olvasnék még ilyeneket (tények tapasztalatokkal-kutatásokkal vegyítve).
    Önmagában olajat még nem nagyon használgattam, inkább az esti arckrémemmel szoktam vegyíteni pár cseppet (mostanában jojobaolajat, de nem minden este). A teafa-és az argánolajat szereti a bőröm (nemcsak az arcom), ill. az ezeket tartalmazó készítményeket. A ligetszépeolaj izgatja még a fantáziámat, de az majd egy később projekt lesz, jelenleg bőven el vagyok látva arc-és testápoló dolgokkal.

    Kedvelik 1 személy

    1. Örülök hogy tetszett! Inkább csak olvasgattam a témában, valódi kutatásnak nem nevezném. 🙂
      Én meg a vegyítős módszert nem próbáltam ki, mert a nagy rétegezésben teljesen megfeledkeztem erről a lehetőségről. Köszönöm, hogy eszembe juttattad! 🙂
      A teafaolajat hogyan használod?

      Kedvelés

      1. Mondjuk úgy, hogy az interneten kutatgattál.:)
        Igazán szívesen.:D Nekem szegény Galactomyces esszencia szokott este kimaradni, inkább reggel kerül sorra, bűntudatból.
        Önmagában helyi tűzoltásra (pattanás, herpesz, dudor, ilyen jóságok), vagyis alkalomszerűen, de a TBS teafaolajas lemosóját nagyon szerette a bőröm, engem a szaga se zavar – mondjuk, aki imád képregényeket szagolgatni és a körömlakk ájere se bántja az orrát… -, mint sokakat. A tonikja viszont borzalom volt, leápoltam vele a lefolyót.

        Kedvelik 1 személy

          1. Igen, de nem bírtam rávenni magam az elhasználására, ahhoz viszont túl sok hiányzott belőle, hogy eladjam. Még jó, hogy a mini kiszerelést vettem meg.:)
            Nem próbáltam, nem igazán szeretem a TBS-t, az az igazság… te próbáltad már őket?

            Kedvelés

            1. Nekem a zöld teás kollekcióból van meg pár darab, ajándékba kaptam: én leginkább csak rendelni tudnám, és elég drágának is tartom a TBS-t. Főleg “aromaterápiának” szeretem azt, ami van, és a testvaj tényleg nagyon jól hidratál. A gélkrémnek mostanában jön a szezonja, a testradír pedig nagyon-nagyon felejtős.

              Kedvelés

Kommentek

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s